Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.26 . 35 fogja akadályozni a Nabucco vezeték létrejöttét, ha lesz hozzá el egendő gáz. A hangsúly az elegendő gázon van: a vezeték ellátása egyelőre nem biztosított, és a Gazprom vezetői, valamint moszkvai politikusok folyamatosan tárgyalnak a forrásként számításba jövő országok illetékeseivel az ott föllelhető gáz felvásárlásáró l. Az illető országok viszont, felismerve a két potenciális vásárlóval járó lehetőséget, azon fáradoznak, hogy felverjék gázuk árát, és ebben jelentős sikereket értek el az utóbbi egykét évben. Alekszandr Stok, a 2K Audit moszkvai tanácsadó cég szakértőj e az MTI kérdésére elmondta: Moszkva nem tehet mást, mint hogy az eladó fél számára előnyös, hosszú távú szerződésekkel minél több gázt vásároljon fel a térségben. Más megfigyelők azonban arra hívták fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz monopólium nyereségét már így is jelentősen csökkenti, hogy délen drágábban vásárolja fel a gázt, mint amennyiért némely volt szovjet köztársaságnak (részben politikai megfontolásból) eladja. Dmitrij Medvegyev orosz államfő a múlt hét végén Üzbegisztánb an járt, és a tárgyalások középpontjában ott is a gáz állt. Miközben Üzbegisztán nyugati kapcsolatai kiépítésén fáradozik, jelenleg minden földgázát Oroszországnak adja el, és Moszkva ott sem szeretne vetélytársakkal találkozni. Iszlam Karimov elnök ezútta l évi 16 milliárd köbméter szállítását vállalta és jelezte: a mennyiséget később 31 milliárd köbméterre növeli, és kész a KözépÁzsiaCentr vezetéken is gázt küldeni Oroszországba. Karimov leszögezte: kizárólag az orosz fél ügye, hogy Oroszország hová és h ogyan adja el az üzbegisztáni gázt. Alekszandr Stok úgy vélekedett: egyelőre minden potenciális beszállító és némely potenciális tranzitország a saját pecsenyéjét igyekszik sütögetni a tervezett új vezeték kapcsán. A tömött sorokban oda látogató európai é s orosz politikusoknak hol ezt, hol azt ígérik, és az árak felverése mellett a lehetséges beszállítók és a tranzitállamként a Nabuccóban fontos szerepet betöltő Törökország minden bizonnyal politikai céljaik elérésére is igyekeznek felhasználni a tervet. E zért némely kérdésben e téren is versengésre kell számítani Oroszország és NyugatEurópa között. Törökország EUcsatlakozása bizonytalan, és Törökországnak külön politikai nézeteltérése is van például Franciaországgal az anatóliai örmények 19151917 között i tömeges legyilkolásának megítélése körül ez a nézeteltérés eddig megakadályozta a Gas de France felvételét a Nabuccokonzorcium tagjai közé, mondják szakértők. Törökország különleges bánásmódot szeretne magának, és kedvezményes áron akar hozzájutni a gáz hoz, ezt nevezte a minap az egyik fő problémának a Nabuccokonzorcium ügyvezetője, Reinhard Mitschek is. Politikai körökben egyesek Törökországot már “a Nabucco Ukrajnájaként" is emlegették újabban. Több moszkvai független szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet: a tranzitországoknak - hacsak nem fizetnek túlzott árat a részvételért - minden áthaladó gázvezeték előnyös nemcsak energiabiztonsági szempontból, hanem a tranzitdíjakból származó bevételek miatt is. Gázvezetéktervek orosz és ázsiai szállít ásra Az orosz gázt Európába szállító Északi Áramlatot már építik, a törökországi Kék Áramlat már készen van, a szintén az európai uniós államoknak szállító energiavezeték, a Déli Áramlat létrehozatalában már megegyeztek az érdekeltek, miközben az év elején Ukrajna felvetette egy újabb, szintén Európába szállító vezeték, a Fehér Áramlat létrehozatalát. Ez utóbbinak, részben politikai háttere van: Kijev ugyan nem tilthatja meg a Déli Áramlat építését, de egyeztetni kell vele a nyomvonalat és a környezetvédelm i vonatkozásokat, amelyek elbírálására az ukrán törvények szerint legfeljebb egy év áll rendelkezésre. Ukrajna a gyors engedélyért cserébe azt szeretné, ha Európa támogatná az ukrán Fehér Áramlatot, amely részben orosz felségvizeken haladna át. Oroszország ugyanakkor azért akar Ukrajnát elkerülő európai vezetékeket építeni, mert ezzel elkerülheti, hogy Kijev a kettejük között újra meg újra kiújuló árvitában a gázvezetékek elzárásával zsarolhassa Moszkvát. A vezetékek építése alapvetően azért szükséges mert a következő években jelentősen megnő az európai fogyasztók gázfelhasználása: Európa évente 500 milliárd köbméter gázt használ, ám a következő 20 évben az igény 30 százalékkal nő. Éppen ezért minimálisan 4050 milliárd köbméter kapacitású szállítóvezeték h iányzik a várható szükségletekhez képest, de reálisan akár 100 milliárd köbméterrel több kapacitásra is szükség lehet ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon. Az Európai Unió földgázfelhasználását részben saját kitermelésből, rész ben algériai importból és nagyrészt orosz behozatalból fedezi. A tagállamok nagyon eltérő helyzetben vannak. Jelenleg a Barátság gázvezetéken évi 160180 milliárd köbméter földgáz érkezik, míg Lengyelország felé a Jamalvezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig elkészült Blue Stream, Kék Áramlat évi 16 milliárd köbméter kapacitású, a már épülő North
