Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.06 . 24 Kivételt csupán az RMDSZ é s a NagyRománia Párt (PRM) képezett, természetesen mindkét alakulat egészen más okból: a romániai magyarság parlamenti képviselete számára mindenképpen hátrányos lett volna a Traian Băsescu államfő által eredetileg elképzelt „tiszta, kétfordulós egyéni vá lasztókerületes” rendszer, a mélypontra került PRM pedig görcsös igyekezettel próbálta mindenáron elhalasztani a választásokat. A választási törvény útja így tekervényesre sikeredett, a jogszabály megjárta az Alkotmánybíróságot is, miután a PRM az egyéni körzetek kijelölését az alaptörvénnyel szembenállónak találta. A taláros testület azonban nem adott helyet a megkeresésnek. Újdonságok A voksolási rendszer már a tavalyi helyhatósági választások alkalmával is módosult, amikor első ízben a megyei tanácsel nököket is közvetlen, egyéni körzetes alapon választották meg, nem pedig közvetett módon, a tanácsosok által. Az új rendszer nagy próbáját azonban az őszi parlamenti választások jelentették. Most már tudjuk: a vizsga, enyhén szólva, felemásra sikeredett. Az országot 42 választókerületre osztották fel, és külön kerületet létesítettek a külföldön élő román állampolgárok számára. Ezek mindegyike több – összesen 452 – egyéni körzetből állt, amelyekben 137 szenátort és 315 képviselőt választottak meg. Területük kijelölésénél a képviseleti normát vették alapul, amely szerint 70 ezer lakos jogosult egy képviselőre, 160 ezer pedig egy szenátorra. Az első hibát a rendszer kidolgozói ott követték el, hogy ettől a szabálytól 30 százalékos eltérést engedélyeztek, amel y aztán tetszés szerint módosulhatott, miután utólag a törvényszövegbe a számjegy elé bekerült az „általában” szó is. Fontos változás volt a választási rendszerben az, hogy az öt százalékos bejutási küszöböt alternatív küszöbbel egészítették ki, miszerint az a párt is bekerül a parlamentbe, amelynek jelöltjei hat képviselői és három szenátori körzetben megszerzik a voksok több mint felét. Tavaly első ízben nem estek egybe a parlamenti és az elnökválasztások, miután az alkotmány módosítása nyomán az államf ő mandátuma egy évvel meghosszabbodva öt évre szól. Mivel ily módon a pártok nem használhatták „hajtómotorként” államfőjelöltjüket, a legtöbb tömörülés „kormányfőjelöltet” állított, aki átvehette ezt a szerepet. Ennek egyébként, semmilyen törvényes megalap ozottsága nem volt, mivel az alkotmány értelmében a kormányfőt nem választják, hanem személyét az államfő jelöli ki. Választási lutri A nagyrészt az államfő által kierőszakolt egyéni választókerületes rendszer voltaképpen vegyes rendszer volt, amelyben c sak a honatyák egy részét választották meg közvetlenül, a többiek a mandátumok újraelosztása nyomán szerezték meg, vagy még inkább, nyerték el a honatyai tisztséget, mivel az előbb megyei, majd országos szinten sorra került újraelosztás sok esetben szabály osan lutrinak bizonyult. A szavazók a képviselők és szenátorok csupán 21, illetve 26 százalékát választhatták meg közvetlenül, az újraelosztás során pedig nem egyszer az első helyezett helyett a másodikharmadiknegyedik helyen végzett került be a parlame ntbe. Így olyan ismert nevek rostálódtak ki a törvényhozásból, mint a nemzeti liberális Norica Nicolai, a szociáldemokrata Doru Ioan Tărăcilă, Şerban Nicolae vagy az RMDSZ színeit képviselő EcksteinKovács Péter. Az újraelosztásos rendszernek kettős magy ar áldozata is volt: Benedek Imrét decemberben a Szövetségi Képviselők Tanácsa kizárta az RMDSZből, melynek nagy kárt okozott azzal, hogy fellebbezésére érvénytelenítették a kolozsvári Kötő József, külföldi választókerületben 34 szavazattal megszerzett ma ndátumát, aki így nem jutott be a parlamentbe.
