Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01. 24 . 8 Európa még nem Euroma. A tagországok eltérő érintettségük miatt megosztottak ebben az ügyben is. A kirívó jogsértéseken felháborodnak, de a megoldás keresésében már nem egységesek. De az események, a jelentések, a Brüsszelre nehez edő nyomás lassan, nagyon lassan megérleli a helyzetet az egyértelműbb, elkötelezettebb és kötelező erejű cselekvésre. vissza A romák helyzetét vitatja az EP – Két jelentés az európai törvényhozók előtt A romák szociális h elyzetéről szóló jelentést fogadott el az Európai Parlament foglalkoztatási bizottsága, míg az állampolgári, bel- és igazságügyi bizottság a tavalyi olaszországi eseményekről készült beszámolót tekintette át. Blahó Miklós| Népszabadság| 2009. január 24.| Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége harmadik világbeli helyzetben él, s nincs esélye, hogy kitörjön a szegénységből és a kirekesztettségből, ha nem kap azonnali, koncentrált, célzott külső segítséget - többek között ezt fogalmazza meg a szocialista Kó sáné Kovács Magda jelentése a romák szociális helyzetéről. Az előterjesztést a foglalkoztatási és szociális bizottság fogadta el a héten az Európai Parlamentben. - Néha egy előterjesztés címe és célja is politikai vita tárgya lesz - mondta az ülés után a k épviselő. Hozzátette: a jelentés bevezető pontjai rámutatnak arra, miért jelentkezik más dimenzióban a romák szociális helyzete és a munka világában elfoglalt helye a keletközépeurópai régióban, mint másutt. Az ülésen többen vitatták azt a valószínűleg i gaz állítást, hogy a nagy gazdasági, társadalmi változások, így a rendszerváltás és a bővítés új lendületet és esélyeket adtak az érintett országoknak, de mint minden nagy átalakulásnak, ennek a két történelmi eseménynek is voltak vesztesei. E folyamat sor án aránytalan hátrányt szenvedtek el a romák, és közülük sokan sodródtak ki a munkaerőpiacról és váltak a szociális transzferek által eltartottakká. A jelentést kiemelt vitaként tárgyalja az Európai Parlament plenáris ülése február második felében. Élénk eszmecserére lehet számítani, hiszen a szöveg utal arra is, hogy az európai intézmények roma politikája az új tagországok és a tagjelölt országok ügyének tekinti mindezt. Kósáné Kovács Magda szerint azonban éppen a régi tagországokban történtek bizonyítják , hogy igenis európai ügyről van szó. Ha az EU nem fordít figyelmet arra, hogy a nyíltan szélsőséges nézetek egyik hívószava a cigánygyűlölet, akkor a meglévő konfliktusokat bebetonozza, miközben nem engedheti meg magának, hogy egy ekkora potenciális munka erő tömeget ne integráljon. A bizottságban a képviselők nagy többséggel voksoltak a jelentésre, s felkérték a bizottságot, készítsen átfogó intézkedéstervet a diszkrimináció mérséklésére, illetve dolgozzon ki stratégiát a romák helyzetének kezelésére. Ez zel a voksolással párhuzamosan az állampolgári, bel- és igazságügyi bizottság foglalkozott azzal a jelentéssel, amelyet a parlament tényfeltáró küldöttsége tavaly őszi olaszországi útjáról készített. A szöveget elfogadó ülés után a néppárti Járóka Lívia kö zleményt adott ki, azt hangsúlyozván, hogy "a dokumentum megállapítja, az olasz kormány közbiztonsági csomagja nem sérti a közösségi jogot". Járóka szerint a jelentés leszögezi, hogy az Európai Bizottság korábbi megállapításainak és az olasz kormány Brüssz elnek elküldött jelentésének megfelelően, (ám az Európai Parlament szocialista és liberális nyomásra elfogadott állásfoglalásával ellentétben), a rendelkezés nem diszkriminatív és összhangban áll az uniós jogszabályokkal. Az állampolgári, bel- és igazságü gyi bizottság tavaly nyáron egyébként a liberális Mohácsi Viktória kezdeményezésére döntött a tényfeltáró küldöttség indítása mellett, hogy tisztázzák az olasz kormány személyazonosító eljárásával kapcsolatos ellentmondásos információkat, és megvizsgálják a táborokban élő romák helyzetét. Lapunknak Mohácsi Viktória tegnap elmondta: egyik képviselőtársával együtt levélben fordult HansGert Pöttering parlamenti elnökhöz nehezményezve a szavazási eljárást, kérve annak kivizsgálását. A magyar képviselő rámutat: a jelentés (jegyzőkönyv) nem állapítja meg, hogy az olasz intézkedések nem volnának diszkriminatívak. Tény, a legnagyobb vitát kiváltó olasz adatgyűjtés kapcsán az Európai Bizottság is felszólalt, s ennek nyomán Róma felhagyott ezzel a gyakorlattal. Úgy l átja Mohácsi Viktória, hogy a kérdés nagyon átpolitizálódott, miközben Olaszországot el kellett hagynia hatvanezer roma uniós állampolgárnak, s több száz gyermek sorsa továbbra is ismeretlen; a kérdésekre az olaszok nem is adtak választ. vissza
