Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.23 . 36 A decemberben jóváhagyott módosítás szerint a kisebbségek nyelvén írt tankönyvekben első helyen anyanyelven, azt követően pedig szlovákul szerepelnek a földrajzi és h elységnevek. Amennyiben a tervezetet az államfő elutasítása után a parlament ismét jóváhagyja, a javaslat 2009. április elsején lép életbe. Szigeti László a Magyar Koalíció Pártja képviselője, volt oktatási miniszter szerint a képviselők többsége támogatt a a törvényjavaslatot. A Szlovák Nemzeti Párt képviselője ellene szavazott, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tartózkodott. Pavol Paška parlamenti elnök kifejezte reményét, hogy a törvényhozás a februári ülésen ismételten elfogadja a javaslatot. Felvid ék Ma, Pátria, ngyr Történelemről és nemzetről kultúránk ünnepén Reggeli Újság 2009.01.23. A római katolikus püspöki palota gyönyörűen felújított díszterme adott otthont szerdán Fleisz János Az örök átalakulás városa című könyve bemutatójának. A vára di történész legújabb kötetének ismertetése után az ott lévők két előadást hallgathattak meg A Himnusz varázsa címmel, amelyeket Bényei József és Pomogáts Béla irodalomtörténészek tartottak. Az esemény A magyar kultúra ünnepe című rendezvénysorozat része v olt. Nemzeti imánk első szakaszát felállva énekelték az alkalomra szép számban megjelentek, további strófái Meleg Vilmos színművész ajkáról hangzottak el. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek elnöke, Fleisz János, a történelemtudományok doktora szólalt fel elsőként, megköszönvén Tempfli József megyéspüspöknek, hogy rendelkezésükre bocsátotta a termet, amelyből 9 évvel ezelőtt útjára indult az első, a magyar kultúrának szentelt ünnep, és amelyben történelmünk jelentős személyiségei elevenednek me g. Méltóknak kell lennünk hozzájuk – tette hozzá. Városunk közéleti szereplői közül többen is tiszteletüket tették a bemutatón, sőt Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere is megjelent. Őket Porkoláb Lajos, a HajdúBihar Megyei Népfőiskolai Egyesület igazgatója, az ünnepi hét berettyóújfalui társszervezője köszöntötte. Egykori ellenségeink is értékelő szavakkal szólnak magyar nyelvünkről, gyalázat lenne, ha mi magunk nem őriznénk tisztaságát – szólt a nyugdíjba készülő megyéspüspök, egy török költőt id ézve, aki versében a székely nyelv zamatát méltatja. Védjük kultúránkat, várjuk el az annak kijáró tiszteletet, de másokénak se ártsunk – javasolta a helyes nemzeti magatartást. Porkoláb szerint a Fleisz új kötete rendhagyó; főbb fejezeteiben három nagy sz abadságharcunk összehasonlításával, Várad demográfiai változásaival, valamint a város 89 utáni társadalmi életének fellendülésével foglalkozik. De mit tehet a kisebbséghez tartozó történész, hogy a többségi társadalom a „jó” történelmet ismerje meg? – han gzott a szerzőhöz intézett kérdése. A történelemírásban vannak és kellenek alternatívák. Nem kell lemondanunk nemzeti történelmünkről, de toleránsan kell viselkednünk – mondta Fleisz, ő is mindig ezt az elvet próbálta követni. A szempontrendszerek különböz nek, de az objektív kutató megtalálja az ország párhuzamos történelmében a részrehajlástól mentes vázat. Bényei József debreceni irodalomtörténész, költő, közíró előadásában főként a himnusz „tragikus magyarság”érzetéről, annak eredetéről beszélt. Kölcsey Ferenc, aki 185 éve, 1823. január 22én fejezte be magasztos poémáját Szatmárcsekén, nem csak saját életéből meríti a nemzeti dalunkban fellelhető pesszimizmust, hiszen ezt az életérzést történelmi és ideológiai tényezők is befolyásolták. Az utóbbi a néme t filozófusnak, Herdernek köszönhető, aki azt jövendölte, hogy a magyar nyelv a századok során el fog tűnni. Ezt a hatást aztán történelmünk sötétebb pillanatai, veszteségei – mint az 1848as forradalom, majd később a trianoni békeszerződés – tovább erősít ették. Nagy magyar költőink – Tompa Mihály, Ady Endre és Illyés Gyula – versei szolgáltak (Meleg Vilmos felolvasásában) érvként, illusztrációként a irodalomtörténész előadásához. A csángóföldről Kárpátaljára tartó, Váradon átutazó Pomogáts Béla szerint a n emzeti szimbólumok teszik teherbíróvá a magyar népet. A virtuális történelmi erőtérrel rendelkező himnusz szakralizálódott szövege a magyarság történelmének drámai panaszait foglalja össze, mely fájdalmak, panaszok mindig időszerűvé válnak. Ma is eleven ké rdések merülnek fel benne, melyek ma is cselekvésre késztetnek. A gyengén fűtött palotában több mint két órán türelmesen üldögélő közönség végül ráadásként egy rövid, önbizalomerősítő eligazítást is kapott Fodor vikárius jóvoltából, aki a díszterem freskói ra, falfestményeire, az azokon szereplő kiváló személyekre és történelmi jelenetekre hívta fel a jelenlévők figyelmét. László Gyopár vissza