Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.21 . 23 A napokban tárták nyilvános ság elé az alkotmányos és politikai helyzet felmérésével megbízott elnöki bizottság jelentését Romániában. Traian Basescu államfő ennek kapcsán tíz pontban ismertette az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatait. Bár több pozitív elemet is tartalmaz a módosító csomag, néhány pontja nem csak a kisebbségek szempontjából mondható aggályosnak, de az ország demokratikus berendezkedésén is sebet ejthet. Romániában a közügyekben jártas többség - politikusok és civilek - egyetért abban, hogy szükség van az alk otmány módosítására, de azt korántsem úgy képzelik el, ahogyan Basescu javasolja. A leghevesebb ellenérzéseket a félelnöki rendszer bevezetésének szándéka váltotta ki, hiszen a jelenlegi alkotmányos berendezkedés is gyakorlatilag félelnöki demokráciát taka r. Ez pedig arra enged következtetni, hogy Basescu - kormányfő ugyan nem akar lenni - valójában elnöki rendszerre szomjazik, amikor valószínűleg taktikaipolitikai megfontolásból félelnöki rendszerről prédikál. Az államfő alkotmánymódosítási szándéka ny omán a román társadalomnak ébernek kell lennie, mivel az a demokrácia lerombolását és egyfajta diktatúra előkészítését jelzi - figyelmeztet Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti frakciójának vezetője. "Az eddig ismertetett módosí tó javaslatok mindegyike arra enged következtetni, hogy nem állnánk meg a francia típusú félelnöki rendszernél, hanem az orosz vagy ukrán jellegű elnöki köztársaság bevezetése a cél” - idézte a Krónika a politikust. 22 millió embert érint Traian Base scu szerint a mindenkori elnök hatalmát a parlament feloszlatására is ki kellene terjeszteni. Javaslatát a következőképp indokolta: "A törvényhozás feloszlatása mindenhol a politikai válságok megoldásának egyik lehetséges eszköze. Tudom, hogy egyes magyará zatok szerint ez a jog túlságosan nagy hatalmat biztosítana az elnöknek, de azt hiszem, ezt az álláspontot azok vallják, akik nem értik, mi ennek a gyakorlatnak a lényege. Amikor a politikai alkuk eredménytelenek, új választásokra van szükség. Ezért van sz ükség a törvényhozás feloszlatásának lehetőségére”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor blogjában arról ír, hogy Basescu a parlamentkormányelnöki hivatal viszonyát úgy rendezné, hogy az elnök nélkül semmit se lehessen tenni, illetve az elnök a ko rmányt bármikor meneszthesse, s ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a parlamentet is egyetlen kézvonással feloszlathassa. Arról viszont egyetlen szót sem szól Basescu - jegyzi meg Kelemen , hogy a parlamenti munka ellehetetlenítéséh ez egyetlen, megegyezésre nem hajló tárgyaló fél is elegendő, aki történetesen az elnök embere. Így lehet új választásokra kényszeríteni az országot - figyelmeztet az RMDSZes képviselő. Bár szakértői viták tárgyát képezik, korántsem ütköznek a fentiekhe z hasonló ellenállásba az államfő további alaptörvénymódosító javaslatai, hiszen ezek nem az elnöki jogkör bővítését szolgálnák. Basescu megszűntetné a kétkamarás parlamentet, módosítaná a Legfelsőbb Védelmi Tanács szerepét, a népszavazási törvényt, korlá tozná a honatyák mentelmi jogát, erőteljesebben megjelenítené az állampolgárok jogait az alkotmányban. Alkotmánymódosítás erdélyi szemszögből Basescu ismét megfogalmazta évek óta hangoztatott álláspontját: változtatni kell az ország közigazgatási felos ztásán. Az elnök szerint az 1968ban létrehozott megyerendszer túlzottan bürokratikus, közigazgatásilag nem hatékony. Javaslatában egy 912 megyéből álló közigazgatási rendszer létrehozását tartaná optimálisnak. Az elnöki bizottság jelentése ugyanakkor les zögezi: bármilyen területi átrendezésnél figyelembe kell venni az ott élők etnikai összetételét. Ennek ellenére az erdélyi magyarság nem fogadta kitörő örömmel a javaslatot. Markó Béla szükségesnek tartja a decentralizációt, illetve az ország közigazgatá si szempontból való újrafelosztását. Az RMDSZ elnöke szerint azonban legalább 1516 közigazgatási egység létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy érvényesülhessenek a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok. Kelemen Hunor sokkal keményebb kritik át fogalmaz meg blogjában: "A megyék átszervezését az államfő a következőképpen látja: a mostani megyéket 912 új közigazgatási egység váltaná fel. A mostani fejlesztési régiókat alakítaná át megyei jogkörökkel bíró közigazgatási egységekké, ami a magyar k özösség számára katasztrofális
