Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 35 Kelle székely hírügynökség? Erdélyma [ 2009. január 15 ., 20:48 ] Székelyföldi hírügynökséget kívánnak létrehozni és működtetni a romániai Kovászna és Hargita megye magyar önkormányzatai, mivel úgy ítélik meg, hogy a külföldi hírügynökségek nem kapnak pontos képet a Székelyföldről. Egy korábbi, 1996os prób álkozás kudarcba fulladt - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a lapnak arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint az országos hírügynökségek helyi képviselői, tudósítói sok esetb en román pártokhoz kötődnek, ezért a Székelyföldről származó információkat is ennek megfelelően alakítják és közvetítik. Szerinte a külföldi hírügynökségek a bukaresti médiától veszik át a híreket, ezért nem mindig kapnak pontos képet Székelyföldről. Hozzá tette: elképzelésük szerint a hamarosan létrejövő Székelyföld hírügynökség alkalmazottai összegyűjtik a helyi médiaorgánumoktól a híreket, és ezeket angol, német és francia nyelvre lefordítva továbbküldik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) 1996ban volt egy hasonló próbálkozása, létrehozta a ma is meglévő erdélyi magyar hírügynökségi www.emh.ro honlapot. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke szerint az erdélyi hírügynökséget akkor azért nem lehetett jól működtetni, mert a fontosabb magyar városokban nem tudták fizetni a tudósítókat, és a hírek döntő többsége megyei vagy helyi szintű lett volna, amelyeket a napilapok nem tudtak volna hasznosítani. Szerinte egy székely hírügynökségre ma sem lenne elég vevő, és nagyon drága lenne. vissza (mti) Alkotmányellenes a nyugdíj és állami bér halmozását tiltó rendelet Krónika 2009. január 15. Nincs összhangban az alaptörvénnyel a kormány 2008/230as sürgősségi rendelete, amely megtiltja, hogy nyugdíjasok a közszférában dolgozv a állami fizetést is kapjanak - döntötte el csütörtökön az alkotmánybíróság. A kormány tudomásul vette a döntést, Emil Boc miniszterelnök azonban leszögezte: kabinetje eltökélt a luxusmértékű közalkalmazotti bérek, a luxusmértékű nyugdíjak elleni harc foly tatásában. A kormány törvényt kezdeményez a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának megakadályozására, és sürgősségi eljárással terjeszti a parlament elé. Az alkotmánybíróság szerint a kormányrendelet sérti a munkához és a nyugdíjhoz való jogotAz alkot mánybírósági döntés indoklása szerint a sürgősségi rendelet sérti a munkához, illetve a nyugdíjhoz való alapvető alkotmányos jogokat. A kormányrendelet kapcsán Ioan Muraru, a nép ügyvédje (ombudsman) kért alkotmányossági vizsgálatot a testülettől arra hiva tkozva, hogy a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának tiltásával a jogszabály hatása gyakorlatilag kisajátításnak minősül. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy nincs jogsértés, mivel a dolgozni kívánó nyugdíjasok másképpen is kiegészíthetik jövedelm üket, például órabérrel, együttműködési szerződéssel, szerzőjogi szerződéssel, de elhelyezkednek a magánszférában is. A kormány intézkedése főként orvosokat, beteggondozókat, tanárokat és színészeket érintett volna. Országszerte 600 orvos, 35 ezer beteggo ndozó, 6500 tanár dolgozik úgy, hogy nyugdíjba vonulása után is közalkalmazottként dolgozik. Emil Boc miniszterelnök a taláros testület állásfoglalását követően bejelentette, kormánya tiszteletben tartja az ítéletet. „Tudomásul vettem a döntést. Annak ell enére, hogy nehéz megértenem, tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor továbbra is kitartok amellett, hogy nem a munkához való jogot korlátoztuk, hanem az állami pénzek elherdálását. Tudtam, hogy a döntést nem fogadja majd tapsvihar. A kormány eltökélt a luxusmért ékű közalkalmazotti bérek, a luxusmértékű nyugdíjak elleni harc folytatásában, küzdünk azok ellen, akik feneketlen zsáknak tekintik a kölségvetést” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
