Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 23 A hagyományos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak kezelésében a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei kell j elentsék azokat a fogódzókat, melyek mentén kidolgozásra kerülhetnek az érintett közösségek helyzetét megnyugtató módon rendező politikák” – érvelt Sógor Csaba. Tőkés László független EPképviselő úgy vélte, hogy „a kisebbségi jogokról szóló fejezet ... alapját és kezdetét jelentheti az EU kisebbségvédelmi jogrendszerének megalkotása”. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy kimaradtak a hagyományos kisebbségre, a közösségi jogokra meg a területi és regionális autonómiára vonatkozó megfogalmazások. vissza Ösztöndíj szakképzésre ÚMSZ Horváth István | 20090116 09:14:13 A hiányszakmákban, illetve a fokozott képzést igénylő területeken helyi szakemberek képzéséért hozna létre ösztöndíjat Hargita és Kovászna megye. Mint arró l beszámoltunk székelyföldi tanulmányi pénzügyi alap létrehozásáról is döntöttek ojtozi találkozójukon önkormányzati vezetők, azok támogatására, akik majd a régióban kamatoztatják tudásukat. „Olyan fiatalokat támogatnánk, akik tehetségesek, de anyagi forr ások híján nem vehetnek részt a különböző hiányszakmákban történő képzéseken” – vázolta a terveket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, remélik, az alapítvány működtetésében cégek, sőt közbirtokosságok is részt vesznek. „Ezekre a sz akemberekre az EUs források megszerzésénél és menedzselésénél, illetve híd- és útépítéseknél lesz szükség. Ugyanakkor orvosokból is hiány van” – mutatott rá Borboly. vissza Szükségtelen “magyar kártya” ÚMSZ | 20090116 08 :45:52 Miközben térségünkben mindenki gazdasági válságról beszél, az elmúlt időszakban Románia és Magyarország közös európai uniós tagsága, akárcsak a térségfejlesztésen alapuló együttműködés olyan egészséges folyamatoknak kedvezett Romániában, amelyek m ára szükségtelenné tették a „magyar kártya” kijátszását – mondta tegnap Bukarestben Törzsök Erika. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukar esti magyar nagykövetségen. Az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett: Romániában a gazdasági fejlődés már 2002 táján erőteljes lendületet vett, amikor a tőke „átugrotta” a DélAlföldet, és a szomszédos állam legfejlettebb északnyugati térségében, a Parti umban landolt, a későbbiekben pedig elérte Románia más körzeteit is. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiz tonság – mondta Törzsök Erika. Ez a szemlélet a politika szintjén is érvényesül, hiszen – mint fogalmazott – a román politikai erők többsége már nem törekszik a „magyar kártya” kijátszására. A gazdasági fejlődés a romániai magyarság helyzetében is általá nos javulással járt, ennek eredményeként ez a közösség ma már romániai magyar társadalomként van jelen – fűzte hozzá. A fejlődő térségekben működő önkormányzatokban románok és magyarok egyre inkább belátták: nem az adott régiót kell „etnicizálni”, hanem a z etnikumokat kell „regionalizálni”. Ennek jegyében hajtott végre paradigmaváltást a magyar kormány is, amely a határon túli magyarság megsegítése érdekében a korábbi, pusztán támogatáson alapuló politikáról 2006ban áttért a térségfejlesztési elvű együttm űködés politikájára.
