Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.15 . 52 Az Alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót az ingatlantörvényben Krónika 2009. január 14. Az Alkotmánybíróság elutasította Traian Băsescunak az ingatla ntörvénnyel kapcsolatos óvásait, megerősítve ezzel korábbi döntését, mely szerint a Dan Voiculescu kezdeményezte törvénytervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének. Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását előíró törvény módosított változatá t az államfő december végén küldte vissza az alkotmánybíróságnak. Băsescu alkotmányossági kifogásokat talált a jogszabályban, melyet már korábban is az alaptörvénnyel ellentétes, az emberi jogokat sértő és az újraállamosításhoz vezető tervezetnek nevezett. Băsescu kifogása szerint a törvénymódosítást az alkotmányos előírások figyelembe vétele nélkül fogadták el, a törvény nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának, ugyanakkor többletjogokkal ruházta volna fel a lakásokat megvásárló volt bérlőket. A módosí tott jogszabály lényege, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22e között elkobzott, majd az 1995/112es számú törvény alapján az akkori bérlők által megvásárolt ingatlanok volt tulajdonosai nem kaphatják vissza vagyonukat természetben, csak kárpótlá sra jogosultak. A Dan Voiculescu PCelnök által kidolgozott módosítás ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a volt bérlő a szóban forgó ingatlan jelenlegi piaci értékére jogosult, ha az általa felvásárolt bérlakás adásvételi szerződését később a bíróság me gsemmisítette. Mivel az 1995ben született 112es törvény alapján bérlők ezrei potom pénzért (úgynevezett könyvelési áron) jutottak hozzá a kommunisták által elkobzott ingatlanokhoz, a Voiculescuféle törvénymódosítás tetemes bevételhez juttathatja őket. A bérlők akár bíróságon is visszakövetelhetik az általuk kifizetett, és az állam által visszafolyósított akkori vételár és a jelenlegi piaci érték közötti különbözetet, amennyiben a természetbeni restitúció miatt kénytelenek lennének kiköltözni a lakásból. Traian Băsescu államfő korábbi kijelentései szerint „a bérlők és az állam között a 112es törvény alapján kötött adásvételi szerződések a módosítás értelmében megszüntetik a volt tulajdonosok tulajdonjogát, ami nem más, mint újraállamosítás”. vissza Szerző(k): Lázár Lehel Erdélyi válságbüdzsé Krónika 2009. január 15. Váltságköltségvetést készít elő az idei évre az erdélyi önkormányzatok zöme. Az elöljárók szerint a világszinten érezhető pénzügyi és gazdasági válság – amel y miatt az állami költségvetés is szűkösebbnek ígérkezik – a városkasszára is kihat majd, így kénytelenek a tavalyinál kisebb pénzkeretből gazdálkodni. A lapunk által megkérdezett polgármesterek kifejtették, „megszorítják a nadrágszíjat”, és örülnek, ha az idei büdzséből legalább a legszükségesebb kiadásokat tudják fedezni, azonban erre sincs garancia. Kihívás. Sportpályák építésére és a sporttevékenységekre is kevesebb pénz jut idén az erdélyi városokban Fotó: IlusztrációA városvezetők életét az új korm ány 223as számú sürgősségi rendelete is megkeseríti, amely szerint vissza kell utalniuk az államkasszába a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatást. Sepsiszentgyörgyön ebből tervezték biztosítani az önrészt a különböző projektekhez, és a rendele t miatt ezek veszélybe kerültek. A tavaly elkezdett vagy idénre tervezett beruházások folytatása, elkezdése az új kormány miatt amúgy Erdélyszerte bizonytalanná vált, egyes elöljárók attól tartanak, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonulásával kevesebb kormánypén z érkezik majd a térségbe. Nagyváradon emiatt az RMDSZes és nemzeti liberális párti (PNL) politikusok lobbicsoportot alakítanak, amely Bukarestben próbál majd pénzt szerezni a megyének, Temesváron pedig attól tartanak, hogy csupán a helyi forrásokra támas zkodhatnak az infrastruktúrafejlesztésben. Kolozsváron ellenben úgy vélik, idén is lesz pénz az elkezdett fontosabb projektek – például a város köré tervezett terelőutak munkálatainak – finanszírozására. A kormány által elrendelt költségtakarékosság a polg ármesteri