Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.05 . 8 Csehország az EU élén - Túl nagy falat ez nekik? Gazdasági Rádió, MT I, 2009. január 4. 14:55 Az esztendő fordulóján, amikor elvben lejárt Franciaország EUelnökségi féléve, és megkezdte munkáját az új, cseh elnökség, az unió hirtelen két kihívással is szembekerült: a gázai fegyveres konfliktus fellángolásával és az Euró pára is kiható oroszukrán gázvitával. A közelkeleti helyzet elmérgesedése most azzal jár, hogy Nicolas Sarkozy "úgy ment, mintha jönne": a francia elnök továbbra is vezető szerepet kíván vállalni az uniós politika alakításában. Miközben a cseh, a francia és a svéd külügyminiszter, valamint az EU külügyi főilletékesei vasárnaptól a helyszínen igyekeznek tájékozódni Izrael és a Hamász gázai háborúskodásának beszüntetési esélyeit illetően, Sarkozy ugyanebben a térségben tesz körutat. Az uniót január elseje óta Prága képviseli ugyan, de a franciák úgy érzik, hogy az ő tekintélyük és súlyuk továbbra is nélkülözhetetlen. Az EUban már évek óta tapasztalható törekvés a féléves elnökségek közti összhang megteremtése, az elnökségi "trojkák", illetve "triók" közt i programegyeztetés. Trojkaként az előző, az éppen hivatalban levő, illetve a következő elnökség együttműködését szokták emlegetni, az elnökségi trió pedig három, meghatározott, a tisztségben egymást követő tagország csoportosulása. A trojka összetétele te hát félévente változik, a trió viszont viszonylag koherens egységet alkothat másfél éven át. Ilyen trió lesz a 2010. január 1. és 2011. június 30. között tevékenykedő spanyolbelgamagyar elnökségi hármas, és ezt megelőzően ilyen trióként léphet most fel a franciacsehsvéd hármas. Ebben a félévben ráadásul ez a trió ugyanilyen összetételű trojkaként is felfogható: a franciák jelentik az eddigi, a csehek a jelenlegi, a svédek pedig a következő elnökséget. Az "elméleti alapok" és a kidolgozott szervezeti ker etek tehát adottak ahhoz, hogy a franciák azt mondhassák: nincs abban semmi meglepő, ha Párizs saját elnökségi időszakának lejárta után is tevékenyen alakítja az Európai Unió nemzetközi fellépését. A csehek az eddigi jelek szerint igyekeznek jó képet vágni az egészhez. Nem nagyon tehetnek mást. Prága már előzőleg számos szemrehányást kapott - természetesen nem amiatt, hogy adott méreténél fogva Franciaországénál sokkal kisebb a nemzetközi érdekérvényesítő képessége, hanem amiatt, hogy az ír népszavazási elu tasítás "szélárnyékában" folyamatosan elodázza az EUt megreformáló lisszaboni szerződés ratifikálását. Brüsszelben nem remélhetik azt, hogy az integráció elmélyítésében enyhén szólva nem élharcos csehek a tagországok kormányainak komolyabb vitája esetén " ráncba szedhetik" a közös döntések miatt adott esetben duzzogókat. Mindehhez járul, hogy az unió előtt tornyosuló kihívások között kitüntetett helyet kapott a globális pénzügyi és gazdasági válság. A válságkezelés irányítását nem segíti, hogy Csehországnak nincs szava az eurócsoportban - mivel még nem tartozik a közös pénzzel fizető országok közé. Mindezek mellett is elhanyagolható lenne a jelentősége a franciák "cikluson átnyúló" buzgalmának, ha legalább egyformán látná Párizs és Prága a közelkeleti, ille tve az oroszukrán problematikát. Csakhogy nem ez a helyzet, és Prága álláspontja jóval közelebb áll az amerikai véleményekhez - legalábbis a még néhány napig hivatalban levő, republikánus Bushkormányzat véleményéhez. Miközben a franciák Izrael és a Hamás z háborújában az erőszak azonnali és kölcsönös beszüntetését sürgetik, a csehek arról beszélnek, hogy Izrael önvédelmi harcot folytat, és Prága legfeljebb csak azt veti a zsidó állam szemére, hogy nem eléggé együttműködő a humanitárius segítség helyszínre juttatásában. Az oroszukrán gázvita ügyében a csehek eddig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az uniónak nem kell közvetítőként belefolynia a dolgokba, mert az EU energiaellátását nem fenyegeti súlyos veszély. Moszkva az árvitában azt várná az EUtól, hogy valamiképpen "bírja jobb belátásra" Ukrajnát, de a csehektől felettébb idegen a gondolat, hogy az oroszok mellé álljanak. Prága igyekszik nem reagálni azokra az orosz felvetésekre, miszerint ideje lenne jobban szorgalmazni az Ukrajnát északról, illet ve délről elkerülő gázvezetékek megépítését. A csehek Európapolitikájának sajátos vonása eddig a leglátványosabban az "euroszkeptikusnak" mondott, a lisszaboni szerződést ellenző Václav Klaus köztársasági elnök néhány kijelentésében mutatkozott meg. Ám a minap a Klaustól egészen eltérő államférfiúi alkatként számon tartott Václav Havel volt elnök nyilatkozott úgy, hogy fontos ugyan a lisszaboni szerződés, de még fontosabb az amerikai radarszerződés. Ez a kijelentés is mutatja, hogy az EU soros elnökségét n em csupán egy kisebb ország vette át egy nagyobb országtól, hanem a gondolkodásmódban is adódnak hangsúlybeli különbségek. Abban, hogy a cseh elnökség emellett is olajozottan működjön, és jól teljesítse a maga félévét, a jelek szerint a korábban feltételez ettnél is fontosabb szerepet kaphat az EUelnökség trojka, illetve trió kereteibe ágyazott működése. vissza
