Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggel i Sajtófókusz 2008.11. 11 . 29 hazugságok árán is" áll abban a nyilatkozatban, amellyel Čaplovič reagált kedden Duraynak a nagygyűlés 15. évfordulóján mondott beszédére, illetve a komáromi megemlékezésen elhangzott nyilatkozatokra. A szlovák politikus szerint c sak így lehet minősíteni az olyan állításokat, hogy az utóbbi 15 évben romlott a szlovákiai magyarság helyzete, illetve hogy nem biztosítják jogaikat. Az 1994. január 8án megtartott "komáromi nagygyűlés" Trianon óta a felvidéki magyarság első önmeghatáro zó, önrendelkezési kísérlete volt - jelentette ki az évfordulós ünnepségen Duray. "Sajnos a(z akkor) kitűzött célokból csak az általánosakat tudtuk elérni. A magyarok számára nem tudtunk kiharcolni olyan jogokat, amelyek 1989hez viszonyítva bármiféle előr elépést jelentettek volna" - nyilatkozta az MTI tudósítójának az MKP alelnöke. Čaplovič határozottan elítéli a Komáromban elhangzott politikai nyilatkozatokat, s azt állítja: egyértelműen nemet kell mondani "az etnikai alapon álló szélsőségesek politikai követeléseinek radikalizálódására". A magyar nemzeti közösség önrendelkezésének, a bármiféle nyelvi köntösbe öltöztetett autonómiának és a magyar püspökségnek a követelése, illetve az a felhívás, hogy a Magyar Koalíció Pártját meg kell tisztítani azon szem élyektől, akik meghátráló politikát folytatnak, álláspontja szerint "politikai hazardőrök, szélsőségesek, fanatikusok felhívása, amelyet nem szabad szó nélkül hagyni". A szlovák kormányfőhelyettes szerint a nemzeti kisebbségek politikai autonómiájának oly asfajta bemutatását, mintha az a kisebbségi lét jogi standardja lenne az Európai Unió országaiban, egyre gyakrabban hallani a Magyar Koalíció Pártjából és a magyarországi radikális körökből, holott az "éppen, hogy abszolút tagadása az európai integráció al apjainak, és semmi sem támasztja alá a nemzetközi előírásokban és az európai jogban. Ez csak a szélsőségesek újabb feszültségek keltésére irányuló kísérlete és egy olyan veszélyes politika megnyilvánulása, amelynek nincs helye a 21. században" - olvasható Čaplovič nyilatkozatában. A szlovák kormányfőhelyettes elutasítja a radikális és szélsőséges felhívásokat - érkezzenek bármelyik oldalról is , s azokat az ideológiákat, amelyek a múlt század harmincas éveiben gyökereznek. Ez Szlovákia összes lakosának ér deke - zárul a dokumentum. (Forrás: Klubrádió, MTI) vissza Szigeti László: Beiratkozási program, avagy hogyan lehet több elsős magyar iskoláinkban? Felvidékma 2009.01.14. Szigeti László, az MKP oktatási alelnöke szerint valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy megmaradásunk záloga az anyanyelvi oktatás. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy meglévő iskoláink megmaradjanak, s ha arra mód van, akkor szaporodjanak: "Egy dolog a magyar iskola léte és más – sokkal nehezebb – ennek a megtartása. S nemcsak anyagi szempontból. Hovatovább egyre nehezebb biztosítani az elegendő számú, anyanyelvén, azaz magyarul tanulni kívánó gyereket, diákot. Az okok sok mindenre visszavezethetők. Tény, hogy fogyunk, hisz az ut olsó népszámlálás adatai szerint is az előzőhöz képest több tízezerrel kevesebben vagyunk. A felvidéki magyarság is demográfiai hullámban van, egyre csökken a gyermekvállalási kedv. Az új mobilitási lehetőségek megemelték a vegyes házasságok számát, és sok an ideiglenesen vagy véglegesen elköltöztek Szlovákiából. Mindezek ellenére minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy a potenciális magyar iskolát látogatható gyerek oda is kerüljön! Az MKP mindent megtesz annak érdekében is, hogy olyan jogszabály szülessen Szlovákiában, mely szerint minden gyermeknek 10 éves koráig lehetősége nyíljon lakhelyén anyanyelvén tanulni. Tudjuk, hogy ehhez többletforrásokra van szükség, de gyermekeink boldogulásáért minden áldozatot meg kell hoznunk. Tudatos, átgondolt, jól megszervezett tevékenységgel komoly esélyünk van arra, hogy a csökkenő tendenciát mutató magyar iskolába beíratott gyermekek számát stabilizáljuk, s néhány év alatt növekvő tendenciába menjen át. A gyermek magyar iskolába való beíratása össz efügg az ország mindenkori politikai légkörével is. Ha ez számunkra kedvező, s érzi a magyar szülő a pozitív politikai hátszelet – lásd 1998 és 2006 között – akkor
