Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-13
MeH Nemzetpolitikai Ügye k Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.13 . 18 Ugyanakkor javaslatok érkeztek a járulékcsökkentésre is: „Cégvezetőink egységes véleménye, hogy az egész gazdaságpolitika vállalkozásellenes. A cég által megtermelt értékek 60 százalékát az államnak kell átutalni adók, hozzájárulások, illetékek formájában, és a megmaradt 40 százalékból örülnek, ha fenntarthatják a vállalatot, nemhogy beruházásra, fejlesztésre fordítsanak belőle” – fogalmaz az egyik vállalkozói szövetség vezetője. A válla lkozók az európai pénzekhez való könnyebb, kevésbé bürokratikus hozzáférést is sürgetik, ezért a fejlesztési régiók számának növelését is ajánlják. A válságcsomaghoz finanszírozásra is szükség van, és a kormány egyelőre még nem nevezte meg a válságkezelé si program pénzügyi forrásait. Vannak, akik a pénzügyi segélycsomagra vonatkozó alternatívát, a Valutaalap segítségének igénybevételét javasolják, ezek közé tartozik Theodor Stolojan volt pénzügyminiszter, illetve Mihai Tănăsescu, Románia képviselője a Val utaalapnál. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter azonban eddig határozottan visszautasította ezt a lehetőséget. Kurkó: bizalom kell A lapunk által megkeresett vállalkozók szerint elsősorban a pánikhangulatot kellene mérsékelni. Weghofer Erna Aletta, a S.C. Ar t Impex S.R.L., a Gaudeamus kolozsvári könyvesüzlet ügyvezető igazgatója szerint a kiút a gyors helyzetelemzéstől, manőverezési technikától függ. Szerinte rövid idő alatt kell okos döntéseket hozni, az épp aktuális árfolyamnak, helyzetnek megfelelően. Kur kó János vállalkozó szerint, aki éppen egy válság témájú megbeszélést követően nyilatkozott az ÚMSZnek, a pánikhangulat a válság legfőbb okozója. Ez a keresletcsökkenés egyik alapvető tényezője, állítja az üzletember, és a keresletcsökkenés a vállalkozáso kat nehéz helyzetbe hozza, felül kell vizsgálniuk költségeiket, és azt, hogy az egyes alkalmazottak mennyire hasznosak a cégnek. Szerinte a kormány csak egyet tehet: mivel a jelenlegi gazdasági válság esetében egyelőre leginkább bizalmi válságról beszélhe tünk, mindent el kell követnie azért, hogy a bankok újra hitelezni kezdjenek, újra betöltsék eredeti funkciójukat. Ehhez drasztikus lépésekre is rákényszerülhetnek a kormányzatok, mint ahogy ezt az USA kormánya is tette, ellenben úgy véli, az ellenőrzést n em veheti át a magánszektorban, mert az már „a kommunizmussal jelentene egyet”. Hasonló véleményen van Ionuţ Popescu is. A volt pénzügyminiszter, gazdasági elemző szerint a kormány nem az egyes vállalkozások megmentésére kellene hogy törekedjék, mert „úgy sem menthet meg mindenkit”. A kormánynak a makrogazdasági stabilitáshoz kell hozzájárulnia úgy, hogy megfelelően gazdálkodik a közpénzekkel.
