Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.12 . 29 Erőltetett lengyel eurómenetelés Világgazdaság 20090112 A gazdasági és politikai bizonytalanságok ellenére sem tántorítható el a lengyel kabinet az euró bevezetésére kitűzött 2012es céldátumtól. Varsó hamar osan meg kívánja kezdeni a tárgyalásokat Brüszszellel az eurócsatlakozás előszobájának számító ERM II árfolyammechanizmusba való belépésről – közölte a múlt hét végén Ludwik Kotecki pénzügyminiszterhelyettes. Politikai szempontból az ellenzéki PiS elutas ító magatartása képezhet akadályt a monetáris unióhoz való csatlakozás előtt, mivel a bevezetéshez szükséges alkotmánymódosításhoz a jobboldali párt néhány képviselőjének a szavazatára is szükség lesz a törvényhozásban. Megfigyelők szerint az is elképzelhe tő, hogy a kabinet titokban már megszerezte a szükséges támogatást, ez az igen magabiztos fellépésre is magyarázatul szolgálna. Másfelől a soron következő feladathoz, az ERM IIbe való belépéshez még nem is szükséges az alkotmánymódosítás. Ami a gazdasági feltételeket illeti, a parlament által pénteken elfogadott 2009es költségvetésben szereplő növekedési és inflációs előrejelzéseket irreálisan optimistának nevezte számos szakember. Így például a pénzügyminisztérium 3,7 százalékos GDPbővülési prognózisáva l szemben elemzők csak 2,8et valószínűsítenek, míg Miroslaw Pietrewicz, a varsói jegybank monetáris tanácsának a tagja csupán egyszázalékos növekedésre számít. A romló konjunkturális kilátások által megkövetelt monetáris „lazítás” – mint például a 75 bázi spontos decemberi kamatvágás – pedig igencsak rontja a 2012es céldátum tarthatóságát – hangsúlyozta Pietrewicz. Reuters vissza Új szakképzési hozzájárulás Világgazdaság 20090112 Az idén már új szabályok szerint kell befi zetni a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék összegét, január 1je óta ugyanis a két közteher alapja nem a munkavállaló keresete, hanem a fizetésre kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A jogszabály szerint a módosítás már a z év elejétől juttatott valamennyi jövedelemre vonatkozik, az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulónapig – általános esetben 2009. május 31ig – kifizetett jövedelmek alapján keletkezett különbözet azonban a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulási alapot – áll az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) minapi közleményében. Ez utóbbi – egyszerűnek nem éppen nevezhető – kitétel a kettős könyvvitelű vállalkozások számára lehet fontos. A számviteli törvény szerint ugyanis az éves bérköltség részét képezi az üzleti évre jóváhagyott jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetések is, vagyis az éves bérköltség végleges összegét csak a számviteli beszámoló jóváhagyásakor lehet megállapítani. Így ezek a vállalkozáso k a mérlegfordulónapot követő 150 napig kötelesek bevallani és befizetni a szakképzési hozzájárulás különbözetét akkor, ha ebben az időszakban a hozzájárulás alapjában – és így fizetendő mértékében is – változás következik be. A jogszabálymódosítás ugyana kkor a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét nem érinti. Az egyéni vállalkozók az idén sem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni saját maguk után, az evások azonban az általuk munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemél y után le kell hogy róják e közterhet. Ez alól csak a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagok, valamint az alkalmi munkavállalók képeznek kivételt. Ezeken a részleteken túl alapszabály, hogy csak azon személy után kell szakképzési hozzájá rulást és munkaadói járulékot fizetni, aki biztosított és így tbjárulékalapja is van. A szakképzési hozzájárulás terén is él a minimális járulékalapra, vagyis a minimálbér kétszeresére vonatkozó szabály, az úgynevezett főfoglalkozású társas vállalkozók es etében pedig a hozzájárulás alapja legalább a minimálbér mint legkisebb járulékalap kell legyen. Az egyszerre több tbkötelezettség alá eső jogviszonyban állók járulék- és szakképzési hozzájárulási alapjának megállapításakor a rájuk irányadó szabályokat ke ll figyelembe venni. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját. Egyes megbízási jogviszonyok után csak akkor kell leróni a szakkép zési hozzájárulást, ha a havi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. Ezekről a jogviszonyokról a tbtörvény 5. paragrafusa ad számot. A további jövedelemformák közül érdemes megemlíteni, hogy a felszolgálási díj, a borravaló, vala mint a tanulószerződés alapján juttatott díj továbbra sem képezi szakképzési hozzájárulás alapját. A hallgató munkadíja azonban igen, kivéve, ha a juttatás szakmai gyakorlat keretében történik. (További, a szakképzési hozzájárulás alapját képező térítésekr ől, jövedelmekről lásd felsorolásunkat.) A személyi jövedelemadó alól mentes juttatások
