Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.12 . 16 szövetségesben való csalódottság is szerepet játszhatott. Ukrajna elsősorban a belső hatalmi harcaiban való pozíciószerzés céljából napokig blokkolta jövendőbeli szoros szövetségesei, az EU- és NATOtagállamok energiaellátását. Angela Merke l német kancellár színfalak mögötti aktivitása fontos katalizátorként segítette a megoldást. Ám valamennyi szenvedő félben (16 európai állam) megerősödött az elhatározás: mindent meg kell tenni azért, hogy hasonló eset a jövőben ne forduljon elő. Ez vélhet ően azt jelenti, hogy lehetőségek szerint csökkenteni kell Ukrajna mint a politikailaggazdaságilag leggyengébb, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan láncszem szerepét az Oroszország, illetve KözépÁzsia felől érkező gáz tranzitországai között. Ez Ukrajna euró pai orientáltságú hatalmi csoportjainak rossz hír, még jobban távolítva Kijevet a NATOfelvételtől s az EUtagságtól. Amíg Ukrajnában ki nem alakul egy szilárd, középutas, erős politikai centrum (amely mind Oroszországgal, mind Európával megbízható kapcsol atokat épít ki), addig vélhetően tart az országot hosszú éve uraló politikai káosz. 2. Oroszország. A legkézenfekvőbb lépésre, tudniillik mérsékelni Oroszország mint gázszállító szerepét, kevés esély van, legalábbis középtávon. Az Oroszország által szállí tott középázsiai gáz súlya rendkívül nagy (több mint 25 százalék) az Európai Unió gázellátásában. Ennek a 25 százaléknak a négyötöde viszont Ukrajnán keresztül éri el Európát négy fő irányban. Oroszország egyelőre megkerülhetetlen, és az átmeneti energiaá rcsökkenés miatt még inkább ráutalt törzsvásárlóira. Vélhetően engedményekre is hajlandó, hogy megtartsa őket. 3. KeletKözépEurópa. Régiónk a gázválság legfőbb kiszolgáltatottja. Alapszabály, hogy minél közelebb van egy ország Oroszországhoz és Ukrajná hoz, annál nagyobb mértékben van rájuk utalva. Németországot, Franciaországot, NagyBritanniát vagy Olaszországot kevésbé érintette a krízis, mert beszerzéseik szétterítettek. A keletközépeurópaiak kényszermegoldásokat fontolgatnak: Szlovákia, Bulgária v isszakapcsolná leállított atomerőműveit, hogy csökkentsék a keletről jövő gáztól való függőséget. 4. Alternatív útvonalak és vezetékek. Felgyorsulhat a Nabucco építése, ám a vezeték viszonylag kis teljesítménye (évi 30 milliárd köbméter, ez alig több mint kétszerese Magyarország évi gázfogyasztásának) miatt nem játszik stratégiai szerepet. Ebből Törökország leszedné magának csaknem a harmadát, úgyhogy a többieknek (Bulgáriának, Romániának, Görögországnak, Magyarországnak, Ausztriának és Olaszországnak) egy enként néhány milliárd jutna. A Nabucco két fő gyengéjét - a magánbefektetők nem akarják pénzüket kockáztatni, és Irán nélkül gyengék az esélyek, hogy a vezetéket meg lehet tölteni elég gázzal - az idei év részben orvosolhatja. Az új amerikai kormány válto ztathat Iránpolitikáján, és az orosz- ukrán válságból okuló EU is nagyobb támogatást adhat a beruházók bátorítására. Oroszország három alternatív (Ukrajnát kikerülő) megoldást szorgalmaz: a Déli és az Északi áramlatot, valamint a Fehéroroszországon, Lengy elországon át Németországig húzódó JamalEurópavezeték bővítését, akár egy második, párhuzamos cső lefektetésével. A három vezeték együttvéve jelentősen mérsékli az Ukrajnától való függőséget, de legkorábban csak 57 év múlva. Összefoglalva: a válság nag y vesztese Ukrajna. Meggyengült mint megbízható energiatranzitország, mint megbízható és felvételre megfontolandó NATO- és EUtagjelölt. Míg az EUellenőrök szemmel tartják a tranzitvezetékeket, addig Ukrajna belátható időn belül nem kap orosz gázt. Még n incs megállapodás, és a széteső gazdaságú Kijev (idén 58 százalékos GDPcsökkenést jósolnak, tömeges munkanélküliséggel) néhány napja elutasította a 250 dolláros orosz ajánlatot. Most semmi sem menti meg attól, hogy 450 dollárt fizettessen vele Moszkva a nélkülözhetetlen gázért. vissza A cél és az eszközök Perek sorával próbálja megszüntetni a szegregált oktatást az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az ország számos településén. A Népszabadság két kitűnő c ikkben foglalkozik az alapítvány tevékenységével (Mohácsi Erzsébet: Hogyan nyerhetnek a vesztesek?, 2008. november 25.; és ÓnodyMolnár Dóra: Kaposvár: venni egy nagy levegőt, és meglépni, 2008. december 15.). Az első cikk módszertani leírással és néhány e settörténettel vázolja a szegregáció elleni eddigi eredményeket, míg a másik a kaposvári példa alapos elemzését adja. Szilasi György| Népszabadság| 2009. január 12.| - Hát valahogy le kell kötnöm azok figyelmét is, akik nem éppen a tananyag miatt járnak be az órákra! MarabuÉpeszű és érzésű ember nem vonhatja kétségbe, hogy az etnikai alapú szegregáció gyalázatos dolog, ugyanakkor minden "oktatásközeli" értelmiségi jól tudja, hogy ennél sokkal komolyabb problémák állják útját a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének.
