Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.10 . 34 Köszöntőt mondott Petheő Attila (a CSEMADOK Komáromi Területi Vál asztmánya képviseletében). Elmondta, a mai összejövetel célja nem csak az, hogy tiszteletüket fejezzék ki a 15 évvel ezelőtti esemény megszervezői előtt, hanem a kiútkeresés is a jelenlegi helyzetünkből. "Mielőtt a múltat lezárnánk, annak hibáiból is tanul nunk kell. Bár az 1994es nagygyűlés az eddigi legjobban megszervezett rendezvénye volt a felvidéki magyarságnak, annak célkitűzéseiből szinte semmi sem valósult meg. A felvidéki magyarság pedig a 24. órában van, közösségünk vezetői közben gyakran egyéni c éljaikat a közösség céljai elé helyezik. Ha az aktuális helyzetet nézzük, a felvidéki magyarság vezetői közül sokan csak reagálnak bizonyos kérdésekre, de nem kezdeményeznek. Ugyanis, ha kezdeményeznénk, akkor igenis ki mernék mondani azt, hogy a nyelvi jo gaink csorbulnak, az önrendelkezésről beszélni kell, a régiókat fejleszteni kell, nem magyar püspökről hanem püspökségről szólnánk" - mondta bevezetőjében Petheő Attila, aki ezt követően átadta a szót, annak az embernek, aki szavai szerint "1994ben fő kez deményezője, alfája és omegája volt a komáromi nagygyűlésnek, Duray Miklósnak." "Szlovákia magyarlakta területe ma is az ország gazdaságilag legkiszolgáltatottabb része, ahol a külföldi tőke uralkodik az ott élők hátrányára, vagy nincs elérhető működőkép es tőke és kilátástalan a helyzet. A nagygyűlés tizenötödik évfordulója ezért nem ünnep, hanem inkább emlékezés az elmulasztott lehetőségre. Ébredjünk! Talán még maradt erőnk, hogy szembenézzünk önmagunkkal" - mondta Duray Miklós (felszólalása teljes egész ében itt olvasható: klikk ). A táblaavatás után a Csemadokházban nyílt vitával folytatódott a rendezvény programja. Pásztor István, aki 15 évvel ezelőtt Komá rom városának polgármestere volt, felelevenítette az 1994es eseményeket - és azokat párhuzamba hozta napjaink történéseivel. Pásztor szerint ma nagyon nehéz lenne az 1994es nagygyűléshez hasonló rendezvényt szervezni, ma ugyanis a túlélés és a napi megél hetés biztosítása a felvidéki magyarok nagy részének fő célja, nem pedig a közösségi jogok kivívása. Ez annak is az eredménye, hogy bár 1998ban egy párttá (Magyar Koalíció Pártja) tömörült a három volt magyar párt (Együttélés, Magyar Kereszténydemokrata M ozgalom és Magyar Polgári Párt), ám annak kormányzati szerepe (19982006) ellenére a valós politikai hatalom nem a párt kezébe került. Ugyanis sok helyütt "családi vállalkozásokká" váltak az alapszervezetek, amelyek vigyáznak arra, hogy oda nehogy olyanok is bejussanak, akik veszélyeztethetik a "kiskirályságokat". "Eltelt 15 esztendő, és látjuk, hogy a szlovák pártok ugyanúgy nem szeretnek és nem vesznek komolyan bennünket. Ezért is elmondható, hogy az 1994es nagygyűlés állásfoglalása semmit sem veszített értékéből. De ki mer ma hozzányúlni ezekhez a témakörökhöz?" - tette fel a kérdést Pásztor István. Bölcs József (Komáromfüss volt polgármestere) rámutatott arra, hogy bár az MKP kormánytagsága révén 8 éven át helyzetben volt a felvidéki magyarság, Komárom mégis ebben az időszakban (19982006) szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Szabó Olga (Pat község volt polgármestere) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik legfontosabb teendő a még menthető ingatlanok, mint pl. a nevesítetlen földek vagyonjogi mego ldása. Bósza János polgárjogi aktivista felszólalásában az általa megszervezett polgári társulás kálváriáját elevenítette fel. "Nem szabad lemondanunk az alkotmány által is biztosított jogegyenlőségről" - húzta alá. Nagy János szobrászművész Esterházy Já nos személyi szerepét emelte ki. Mint mondta, Esterházy az, akinek szellemisége még ma is képes összefogni a felvidéki magyarságot. Papp Sándor, Kalonda polgármestereként volt jelen 1994ben Komáromban. Olyan körülmények között, hogy az akkori hatalom mi ndent elkövetett annak érdekében, hogy feltartóztassa őt utazás közben. Papp Sándor úgy látja, hogy a felvidéki magyarság nehéz helyzetének az is okozója, hogy nem érezheti a háta mögött egy erős Magyarország támogatását.
