Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.10 . 32 az RMDSZ megyei szervezetének székhelyén (Nagyenyed, Morii út 24. szám) a Szász Pálról elnevezett Magyar Házban várja ügyfeleit. Kötő Józ sef parlamenti irodát működtet Bukarestben és TelAvivban (Izrael) is. vissza A kisebbségek körében nagyobb a belső kohézió Szabadság • 2009. január 10. • FERENCZ ZSOLT Az erdélyi magyarok nagyobb arányban megbíznak egymás ban, mint a románok saját nemzetük tagjaiban – derül ki a Szociális kohézió és interetnikus légkör című közvéleménykutatásból. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felkérésére az Etnikumközi Viszonyok Központja által 2008. október 23. és november 23. között végzett kutatás előzetes eredményeit december közepén mutatták be. Az eseményről lapunk is tudósított. A vizsgálatot két párhuzamos mintán végezték: az egyik mintát a 18 éven felüli romániai lakosság, a másikat pedig a magyar kisebbség szolgáltatta. A fel mérés adatai arra világítanak rá: miközben a magyarok 88 százaléka megbízik a másik magyarban, a megkérdezett románok mindössze 67 százaléka bízik meg egy másik román személyben. Péter László szociológus szerint bár nem megragadható dologról van szó, ez a bizalom fűzi egymáshoz a közösség tagjait és tartja össze a közösséget. „Fontos az, hogy a rendszer ellenében a társadalom tagjai között egyfajta bizalom épülhessen fel. A kisebbségi lét sajátos helyzet, mivel bizonyos vonatkozásait az egyén a többségtől e ltérő mértékben és különböző jogossággal érzékeli. A kisebbségi közösségek folyamatosan érzékelnek olyan külső nyomásokat, amelyek erősítik a belső kohéziót. Ha egy csoport bajban van, akkor azt a tagjai is érzik, az egymásról való tudás és a közöttük lévő társadalmi kötelékek pedig megerősödhetnek, az interakciók gyakorisága és intenzitása megnő. Abban az esetben például, ha Kolozsváron egy boltosról kiderül, hogy magyar, spontán módon alakul ki bennünk az iránta való szolidaritás. Ebből kifolyólag a bizal om is magasabb a közösségen belül, mint a közösség és környezete között. Logikus folyamatról van szó, hiszen az inputok belső kohéziót generálnak, a vélemények szintjén, a gondolati séma tudati részén megnyilvánuló közös hovatartozási tudatot, szolidaritás t. Ezen a szinten a bizalmi indexek magasak, hiszen bizonyos körülmények között úgy véljük, jobban meg tudunk bízni egy magyarban, mint egy románban. Olyan településeken, ahol magyar többség van, és a románság kisebbségben él, a helyi román etnikum tagjait az állam képviselőinek tekintik. Más kutatásokból is kiderült, hogy a belső kohézió a kisebbségi létből adódik – bármilyen típusú kisebbségről is legyen szó. A szegények is jobban összetartanak, mert azt gondolják, hogy együtt jobban tudnak boldogulni. Ki csit más kérdés az, hogy ez a mindennapokban is így működike, a cselekvések szintjén ugyanis nem zárható ki például, hogy a magyar kisebbség tagjai egy megbízható román szomszédra bízzák házukat, amikor elutaznak otthonról” – magyarázta Péter László. A k özvéleménykutatásból az is kiderül, hogy a magyarok inkább megbíznak a románokban, mint fordítva. Míg a megkérdezett románok 43,8 százaléka bízik meg mindössze a magyarokban, addig a magyarok 72,8 százaléka megbízik a románokban. Amint arról már korábban beszámoltunk, a közvéleménykutatók mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult, milyenné vált a románok és a magyarok közötti viszony: konfliktusosnak, együttműködésalapúnak jellemzik ezt a megkérdezettek, vagy esetleg azt mondják, hogy kölcsönö s érdektelenség jellemzi ezeket a kapcsolatokat. Az eredmények szerint igen gyakori a magyarok körében is az a vélekedés, hogy a románokhoz való viszonyt mind helyi, mind pedig országos szinten az együttműködés jellemzi, és kevésbé a konfliktus. A közvéle ménykutatás tervezői kérdéseket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy a megkérdezettek számára mennyire fontosak olyan tényezők, mint a munka, a család, a barátok, a szabadidő, a politika és a vallás, illetve azok milyen mértékben bíznak meg családt agjaikban, szomszédaikban, munkatársaikban, ismerőseikben. Azt is tudni kívánták, hogy a közel 2000 személy mennyire érzi magát elégedettnek a jelenlegi helyzetével. Nem mellékes ugyanakkor az sem, hogy a 2007es év hasonló időszakához képest javultake, v agy romlottak 2008ra a megkérdezettek életkörülményei, és hogyan, ez véleményük szerint milyen irányba változik idén. Kiderült, hogy a 18 éven felüli romániai lakosságból kiválasztott személyek 50,5 százaléka szerint a romák piszkosak, 41,7 százalékuk sze rint lopnak, 39,9 százalék szerint pedig lusták. A romániai magyarok körében hasonlóak az arányok: 48 százalék szerint piszkosak, 44,3 százalék szerint lusták, és a megkérdezettek 31,4 százaléka véli úgy, hogy lopnak. A zsidók általános jellemzője a vállal kozókészség – legalábbis a legtöbb megkérdezett magyar szerint. A románok leginkább vallásosnak tartják őket. Ami a németeket illeti, őket mind a magyarok, mind a románok civilizáltaknak, intelligenseknek, szorgalmasaknak tartják.
