Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.10 . 13 Az RMDSZ tizenkét évig volt hatalmon vagy hatalom közelben. Egy egész korosztály nőtt úgy fel, hogy – az RMDSZben politizálók – hata lomban és hatalomba szocializálódtak, az átlagember pedig a mederben tartott xenofóbiát nem is igen érzékelte. A hatalomba szocializálódott fiatalok jó része a diákmozgalomból egyenesen a politika legfelső berkeiben találta magát. Úgy, hogy egy napot sem kellett valamilyen szakmában bizonyítania vagy azon töprengenie, hogy milyen szakmai érvekkel tudná ezt vagy azt a szakpolitikát (policy) alátámasztani. Márpedig most, az alapozás, az akkumulálás, a „policy plannig” ideje következik. (Ez néha a szabatos m agyar írás/olvasás/beszéd alapjainak elsajátítását is jelenti, hisz a „Csaba Királyfi”szinten túl kezdődnek az irodalmi magyar nyelv első lépcsőfokai.) Képes lesz ez a politikai hatalom gyakorlásába beleszokott réteg a szakértői munkában elmerülni? Hajla ndó lesz a kevésbé látványos feladatokat is elvégezni? És mi történik, ha egyre csalódottabban (hisz már nem bukaresti központi közigazgatási intézmények mandarinjai hajlongnak előttük „Şefu’ era saveţi o scamă” – porolgatta kabátom hajtókáját egy nagy bu karesti közigazgatási tapasztalattal rendelkező barátom) kell majd szembenézniük az egyre hajszoltabb helyi köztisztviselőkkel? És azok a fiatalok, akik „csak” egyszerűen éltek, de fogalmuk nincs arról, hogy milyen tartalékai vannak errefele az idegengyű löletnek? Az immáron „európai” szülőföldön való európai körülmények között maradást vagy az európai földre való „angolos„ távozást választják majd? E. Az RMDSZ az országos hatalomban: “mutatis mutandis” Tizenkét év alatt, a romániai országos hatalomba n a magyarok jelenlétének és munkájának következtében a megváltoztatandók elkezdek megváltozni. Ma még senki sem tudja felmérni azokat a mélyreható társadalmi változásokat, melyeket a magyarok intézményes politikai szerepvállalása okozott vagy segített e lő. De különösebb bölcsesség nélkül is megállapítható, hogy a magyarok kormányzati jelenléte elfogadottabbá vált az eltelt 12 év alatt. És elfogadottabbá vált ez a jelenlét a helyhatóságokban is. A magyarellenesség pedig „átalakult” RMDSZ ellenességgé. E z a többség számára előny, hisz „nincs magyar kérdés” mondogatják. Az összegyűjtött szavaztok alapján így alakultak a dolgok. Jövünk mi (a Nemzeti Megmentés Frontja) és mennek a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ emberei. Ez nem magyartalanítás, hanem poli tikai vetésforgó. Demokrácia van. Nincsenek már a koppenhágai, kisebbségekre vonatkozó politikai kritériumok. Ki lehet aritmetikázni a magyarokat mindenhonnan. Csakhogy NATO van, meg EU van. És nem lehet a magyar veszélyre hivatkozva, hazafiaskodni. Nem szalonképes. De lehet egy, arányait és létszámát tekintve egyaránt még mindig igen számottevő nemzeti kisebbség gondjaira hangosan megoldást keresni. Mert azt azért senki nem állítja, hogy kisebbségiként élni a lehető legjobb dolog. Az RMDSZ az elmúlt 12 évben elérte azt, hogy a kisebbségi jogok kérdéskörére allergiás román közvélemény, elfogadta a hatalmi helyzetbe került RMDSZ igényeinek egy részét. Csakhogy egy nemzeti közösséghez való tartozás és az ebből fakadó gondok (és a megoldáskeresésből eredő „ politikai igények”) nem azonosak a politikai hatalomért folytatott küzdelemben bevetett szocialista, néppárti vagy szabadelvű szólamokkal. A középtávon várható helyzet és a középtávú célok Egy dolog biztos, mint egykoron, most is „a helyzet fokozódni fog”. Na kérem, ki az, aki ebben a kérdésben valami többet és részletesebbet jósolni merészel? Én csak annyit merek e kérdésben leírni, hogy az államelnöknek önmaga bővített újratermeléséért (vagyis újraválasztásáért) semmi, de semmi (ideértve a senkit i s) sem lesz túl drága.