Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 40 szerint Kötő József mandátuma elvileg elveszett, a szövetség vezetői úgy ítélték meg, hogy a vásárhelyi orvospolitikus visszafordíthatatlan kárt okozott a szervezetnek. „Felháborítónak tartjuk, hogy az SZKT elnöke nem adott szót Benedek Imrének , amelyben magyarázatot nyújthatott volna az ellene felhozott vádakra. Olyan emberek, mint Markó Béla és Borbély László, hosszú éveken át az RMDSZ védőgyűrűjét kisajátították, és saját céljaikra használták fel, megpróbálták az értékes és véleményformáló em bereket eltávolítani, ha azok érdekeikbe ütköztek. Jelen esetben is erre gondolhatunk? A Maros megyei RMDSZ vezetősége azt vallja, hogy a képviselőjelölt a perben az RMDSZt támadja, habár ez nem igaz” – írják a kezdeményező csoport tagjai, akik védencük k orábbi sajtónyilatkozatait idézik, miszerint ő nem az RMDSZ és nem Kötő József ellen, hanem a Központi Választási Irodával pereskedik. „Vajon kinek az érdeke, hogy ilyen válságos helyzetben a szervezetet megossza?” – teszi fel a kérdést Bari Gabriella, Csi zmadia Mihály, Grama János, Kocsis József, Magyari Károly, Nagy Géza, Ozsvát Pálma, Papp Mária és Szilágyi László. A kezdeményező csoport tagjai aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Benedek sem hagyja alább Közben Benedek Imre is levelet írt Markó Bélának, amire még december 22én iktatószámot kért az elnöki hivatal munkatársaitól. Ebben tiltakozását fejezi ki a Szövetségi Állandó Tanács decemberben hozott, kizárását illető határozata ellen. A Krónika által megkeresett Benedek nem óhajtotta kommentálni a levél tar talmát, és arra sem adott választ, mit vár a címzettől. Tiltakozásában a tagságától megfosztott politikus az RMDSZ alapszabályzatának 103. és 105. számú cikkelyeit idézi, miszerint a tagok elleni szankciókról első fokon az Etikai és Fegyelmi Bizottság Alap tanácsa dönt helyi szinten, ami az ő esetében nem történt meg. Kizárásáról, többek között Kelemen Atilla megyei elnök, Szabó Árpád ügyvezető és Dávid Csaba, a városi szervezet vezetője döntött. vissza Szerző(k): Szucher Ervin Magyarország 200 megawattórás áramsegélyt kért Romániától Krónika 2009. január 08. Magyarország 200 megawattóra elektromos energiát kért szerdán Romániától, de nem sokkal később meggondolta magát és más szomszédjától vásárol majd energiát – állítja a román energetikai elosztóközpont. Octavian Lohan, az intézmény elnöke szerint a román fél eleget is tett volna a kérésnek olyan feltétellel, hogy nem eladja a kért energiamennyiséget, hanem azt Magyarország később visszaszolgáltatja. Budapest ellenben vás árolni akart, amihez a villamos energiát szállító román Transelectricának versenytárgyalást kellett volna kiírnia, azonban a magyar fél meggondolta magát. Adriean Videanu román gazdasági tárcavezető is szerda este egy hírtelevízióban úgy nyilatkozott: Ma gyarország óránkénti 200 megawattnyi elektromos energiát kért Bukaresttől. A miniszter szerint bele is egyeztek a magyar fél kérésébe, mivel – állítása szerint – Románia saját forrásaival is meg tud küzdeni a krízishelyzettel, szükség esetén pedig szomszéd jainak is segítséget tud nyújtani. vissza Szerző(k): Lázár Lehel Rendkívüli helyzet Krónika 2009. január 08. Energetikai szükségállapot bevezetéséről döntött tegnap az orosz földgázszállítás leállítása miatt összehívott válságstáb Bukarestben. Adriean Videanu gazdasági miniszter közölte, a döntés célja az, hogy a földgázszállítással foglalkozó Transgaz és a többi érintett cég képes legyen operatívan kezelni a helyzetet. A döntés nyomán a földgáz kiváltására szolgáló szénk észletek megvásárlására immár nem kötelező versenytárgyalást kiírni, ehelyett a cégek közvetlen tárgyalást kezdeményezhetnek a forgalmazókkal. „A földgázszállítás leállítása nyomán nehéz, de nem megoldhatatlan helyzet állt elő. A mi kötelességünk az, h ogy működésben tartsuk az országos szállítóhálózatot. A lakosság nem érezheti meg a szállítás leállását, sem a közintézmények, az óvodák vagy az iskolák” – szögezte le a miniszter. Az ipari létesítmények felhasználása kapcsán közölte, jelenleg ezeket sem é rinti a válság, ám amennyiben a hőmérséklet tartósan mínusz 10 – 15 fok alá süllyed, rövidebb időtartamokra le kell állítani őket. „Naponta mintegy hétmillió köbméternyi földgázt kell pótolnunk, ami meg is történik” – közölte Videanu. Hozzátette, ugyanakkor néhány, korábban leállított, és most újraindítani tervezett üzem – például a târgoviştei Mechel – beindítását elhalasztották. Emellett a hőerőművek egy
