Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 29 A miniszterelnök arra is felkérte Isărescut, hogy javasoljon jegybanki képviselőket az ország gazdasági tanácsába, melyet a kormány a jobb gazdaságpolitikák kidolgozása érdekében fog létrehozni. vissza Jöjjön Timosenko! ÚMSZ Molnár Gusztáv | 20090109 07:28:28 A Stratfor amerikai magán hírszerző intézet értesülései szerint Oroszország a gázárral kapcsolatos vitát arra akarja felhasználni, hogy megszabaduljon Juscsenko elnöktől, az u krajnai Nyugatbarát politikai erők vezetőjétől. A Stratfor amerikai magán hírszerző intézet értesülései szerint Oroszország a gázárral kapcsolatos vitát arra akarja felhasználni, hogy megszabaduljon Juscsenko elnöktől, az ukrajnai Nyugatbarát politikai erők vezetőjétől. Ukrajna nemcsak az Európa felé irányuló orosz gázexport szempontjából kulcsfontosságú Moszkva számára, hanem a vasúti és közúti összeköttetés miatt is. Ukrajnában él ugyanakkor – Oroszországon kívül – a legnagyobb létszámú orosz nemzetis égű, illetve orosz nyelvű népcsoport. És – nem utolsósorban – a Krímfélszigeti Szevasztopolban található Oroszország feketetengeri flottájának a legfőbb bázisa is. „Egy eloroszosított Ukrajna – okoskodik a Stratfor – Moszkvát jelentős hatalommá teszi; egy nyugativá váló Ukrajna viszont rendkívül sebezhetővé. Ezért – a moszkvai logikát követve – bármilyen ukrajnai válság kárt okoz Juscsenkónak és segíti Oroszország szövetségeseit.” Lehet, hogy a jelenlegi – Európa és különösen KeletEurópa szempontjából a szó szoros értelmében tűrhetetlen – helyzetnek valóban az lesz a vége, hogy megrendül Juscsenko pozíciója, de ebből még egyáltalán nem következik, hogy a válság kezdeményezője Oroszország volt. Épp az ellenkezője látszik valószínűnek. Tavaly decemberb en a még hatalmon lévő Bushkormányzat nemcsak azzal kedveskedett a január 20án hivatalba lépő Obamának, hogy jóváhagyta és támogatásáról biztosította Izrael gázai háborúját, hanem azzal is, hogy stratégiai partnerséget kötött Ukrajnával. Ez utóbbi lépés egyenes következményeként Ukrajna nem fogadta el Oroszország nagylelkűnek tekinthető decemberi ajánlatát, aminek a lényege az volt, hogy Kijevnek 2009ben a jelenlegi 179 dollár helyett 250 dollárt kellett volna fizetnie ezer köbméter gázért. Ez ugyanis m ég mindig jóval az európaiak által fizetett több mint 400 dolláros piaci ár alatt volt. Nagyon úgy néz ki, hogy most – nem fegyverekkel megvívott, hanem egyfajta gazdasági háború formájában – ugyanaz történik, mint tavaly augusztusban Grúziával. A Bush el nök és Cheney alelnök által felbiztatott Ukrajna alaposan elszámította magát. Oroszország ugyanis nem hagyta zsarolni magát, hanem – miután bebizonyosodott, hogy Ukrajna alaposan megcsapolja a tranzitvezetékeket – leállította az Ukrajnán keresztül haladó teljes európai gázexportot, amivel Brüsszelt gyakorlatilag rákényszerítette arra, hogy szembesítse ő Kijevet a valósággal. A lehetséges – és a tényleges geopolitikai erőviszonyoknak megfelelő – kibontakozásnak jelen pillanatban három eleme látszik körvon alazódni. 1. Az EU nemzetközi megfigyelőket küld Ukrajnába, ami lehetővé teszi, hogy az orosz – ukrán árvitát elválasszák a tranzitszállítások ügyétől. 2. Mivel a jelenlegi 400 dollár fölötti piaci gázár az év közepére 260 dollár körül lesz (tekintettel ar ra, hogy a gázárak – némi késéssel – az olajárakat követik), Kijev kénytelen lesz elfogadni a józan üzleti logika által diktált piaci árakat, hacsak nem akarná esetleg – a jóval olcsóbb árakért cserébe – átengedni a Gazpromnak a tranzitvezetékek fölötti el lenőrzést. 3. Mint az a német üzleti körök és a szociáldemokrata német gazdasági miniszter reakcióiból is látható, lényegében eldőlt, hogy Európa számára az Ukrajnán keresztül érkező – bizonytalan – orosz gázzal szembeni igazi alternatíva nem a Nabucco á lomvezeték, hanem az Oroszországot Németországgal, illetve a Balkánnal és Olaszországgal közvetlenül összekapcsoló Északi, valamint Déli Áramlat.
