Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 18 A szerző közgazdász Csáky: törvényi garanciát a kisebbségi oktatásnak Ki tekintő / Bumm.sk / SITA 2009. január 8., csütörtök Csáky Pál szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törvényi garanciát szeretne a kisebbségi oktatás, kultúra és nyelvhasználat számára, hogy Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter ?ne tudjon minden nap ross z döntéseivel beleavatkozni? "A szlovák többség érdeke a komplex kisebbségi törvény. Ha az ilyen törvényt a magyarok is megszavaznák, azt jelentené, hogy megegyezés született a szlovák többség és a magyar kommunitás között. Akkor a magyar oldalon elhangzó helytelen felkiáltások elfogadhatatlanok és nevetségesek lennének. A nyugalom miatt ez a szlovák többség érdeke. Az olasz, a spanyol, a belga vagy a német politikai elit az ilyen jelenséget elegánsan intézte el kisebbségi törvénnyel? - nyilatkozta Csáky P ál a SITA hírügynökségnek. Csáky Pál interpretációja szerint az autonómia törvény által garantált szabadságot jelent. "Nálam az autonómia az állampolgár autonómiájánál kezdődik. Ez a demokratikus alkotmányokban is benne foglaltatik: az állampolgárnak ala pvető dolgokban autonómnak és szabadnak kell lennie, alapjogai csak egyedi esetekben korlátozhatók" - mondta a politikus. Az MKP elnöke szerint az autonómia a különböző csoportoknak azt jelenti, hogy belső ügyeikbe nem avatkozik senki. Ilyen csoport péld ául a család is vagy a kisebbségek. Utóbbiak esetében az oktatás és a kultúra számára is léteznek bizonyos autonómiaformák. vissza Állam bácsi, a szupersztár – Egy felmérés szerint a kádári vívmányokhoz ragaszkodik a magyar Mindegy, hogy valaki balosnak vagy jobbosnak vallja magát: a magyarok többsége konzervatív - ez az egyik legérdekesebb eredménye annak a Figyelő által nyilvánosságra hozott felmérésnek, amelyet a Progresszív Intézet végzett tavaly. Munkatársunktól| Népszab adság| 2009. január 9.| A tavaly októberben, több mint ezerfős mintán végzett attitűdvizsgálatból (amely a Politikaiterkep.hu weblapon olvasható teljes egészében) a kutatók arra jutottak: ha gazdaságról van szó, inkább baloldaliak a magyarok, pontosabba n a magyar társadalom jelentős mértékben baloldali gazdaságpolitikára - azaz állami gyámkodásra - fogékony. Ami viszont a társadalmikulturális preferenciákat illeti, e tekintetben inkább konzervatívak vagyunk: a megkérdezettek 68 százalékát sorolták erre a térfélre a kutatók. Az értékválasztás - kis túlzással - köszönő viszonyban sincs a pártválasztással, magyarul: nem, vagy nem csak azért szavazunk egy pártra, mert az az általunk fontosnak tartott értékeket képviseli - ha így lenne, akkor a 2006os parla menti választásokat alighanem a Fidesz nyerte volna meg, az SZDSZ be sem került volna az Országgyűlésbe, ellentétben a Jobbikkal. A Figyelő által nyilvánosságra hozott vizsgálat eredménye szerint a társadalom három, jól azonosítható csoportra osztható. A legnagyobb (40 százaléknyi) csoport az állami gondoskodás kiterjesztését látná szívesen, elutasítják az öngondoskodást - de miközben gazdasági értelemben erősen balra húznak, társadalmikulturális szempontból inkább liberálisak. A társadalom majdnem ekkor a hányada (37 százalék) viszont bezárkózó, tekintélyelvű, paternalista. Ők a legelutasítóbbak a társadalmi különbözőségekkel szemben, s a kemény büntetés hívei. Globalizáció- és cigányellenesek, fogékonyak az összeesküvéselméletekre, mindemellett ők azok, akik a leginkább igényt tartanak az állami segítségnyújtásra. A legkisebb csoport (23 százalék) tradicionalista, piacpárti, amely a társadalmikulturális értékeket tekintve a legellentmondásosabb: nagyon liberális és nagyon konzervatív is egyben. Ők a le gelfogadóbbak a globalizációval,
