Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 11 amelyek a közösségi érdekképviselet, az oktatás, a ku ltúra, illetve esélyegyenlőség megteremtése terén vállalnak többletfeladatokat. Az új támogatási rendszer célja, hogy a többletfeladatokat ellátó kisebbségi önkormányzatok a teljesítéshez igazodóan jussanak költségvetési forrásokhoz. Az új finanszírozási rendszerben is megmaradt a települési és a területi önkormányzatok részére normatív módon nyújtott általános működési támogatás. Az általános működési támogatás forrása a költségvetési törvényben a települési és területi kisebbségi önkormányzatok finanszí rozására előirányzott keretösszeg 75%a. A keretösszeg fennmaradó 25%a szolgálja a feladatalapú differenciált támogatást, melyhez az igazolt többletteljesítmény alapján, igénylés útján juthatnak a kisebbségi önkormányzatok. A kisebbségi önkormányzatok m űködési célú állami költségvetési támogatásának forrásáról az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényben rendelkezik. 2008ban ez a forrás 1,558 milliárd forint volt. 2008 januárjában a kisebbségi önkormányzatok 80,6%a nyújtotta be a differe nciált támogatás iránti igénylését. Ekkor a differenciált támogatásban a pályázaton részt vevők 96,87%a részesült. A differenciált támogatási rendszerben az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok a 2007ben egységesen utalt támogatásnál 25%kal magasabb állami költségvetési forráshoz jutottak. Ugyanakkor a legjobb eredményt elérő helyi önkormányzatok a korábbi támogatás közel kétszeresét is megkaphatták. A differenciált támogatás keretében a 100as pontrendszerben a legmagasabb értékelés t, 9090 pontot egy cigány, egy német és egy szlovák kisebbségi önkormányzat kapta. A cigány kisebbségi önkormányzatok által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a roma közösség képviseletei a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer meghatározó s zereplőivé váltak. A 2008as értékelések alapján megállapítható, hogy a Kormány által kimunkált differenciált finanszírozási forma jó irányú, érzékelhetően elismeri az aktív, a kisebbségi közösségért eredményesen tevékenykedő települési és területi önkorm ányzatok munkáját. vissza A román külügyminiszter szerint Moszkvának nem érdeke sokáig fenntartani a válsághelyzetet Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. január 8., csütörtök (MTI) - Oroszországra sok kal inkább a kétoldalú kapcsolatok terén, semmint az Európai Unió szintjén lehetne nyomást gyakorolni, amúgy Moszkvának sem érdeke sokáig fenntartani a válsághelyzetet, hiszen maga is sok pénzt veszít rajta - fejtette ki a Ziarul Financiarnak Cristian Diac onescu román külügyminiszter. A román pénzügyiüzleti napilap csütörtöki számában a román diplomácia vezetője úgy vélekedett: szerinte legfeljebb csak a kétoldalú kapcsolatok terén lehetne jobb belátásra bírni Oroszországot, erre kevésbé van lehetőség az európai integrációs szervezet szintjén. Diaconescu szerint egyébként nincs is szükség ilyen nyomásgyakorlásra, hiszen a válság egykét napon belül véget ér. Mint fogalmazott, Oroszország maga is sokat veszít anyagilag, mivel a földgázszállítással k apcsolatos szerződések záradékai szankciókat is meghatároznak a szerződéses kötelezettség megszegésének esetére. A miniszter szerint Románia nem sokat tehet az Oroszország és Ukrajna közötti "játékban". El kellene inkább határoznia, hogy mennyire szor galmazza a Nabucco vagy a Déli Áramlat mielőbbi megépítését. A Nabuccónak a Kaukázusból, Iránból kellene szállítania a gázt, de ennek a megoldásnak "politikai szaga" is van - mondta Diaconescu, aki szerint ugyanakkor a Déli Áramlat túlságosan drága. Románi ának azonban le kellene tennie a garast valamelyik mellett - fűzte hozzá. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt megszólaltatta Armand Gosu történészt. Az Oroszországszakértő szerint az Európai Unió sem tehet sokat, mivel Moszkva számára ebben a gázháborúban Ukrajna csak ürügy, Vlagyimir Putyin elnököt valójában egy külpolitikai és egy belpolitikai szempont vezérli. Kétségtelenül térdre akarja kényszeríteni Ukrajnát, és ezt le is akarja nyomni az Európai Unió torkán. De ennél is fontosabb - vallja a történész , hogy Putyin az európaiaknak jelezni kívánta: az orosz földgáztól függenek, ezért fel kell hagyniuk a környezetvédelem erőltetésével, és fel kell készülniük pénztárcájuk megnyitására. Putyint belpolitikai megfontolások is vezé rlik - véli a történész, emlékeztetve, hogy az elnök "szociális paktumot" kötött az orosz néppel, melynek lényege, hogy ez utóbbi lemond a demokráciáról a jólétért cserében. Csakhogy az energiára alapozott jólét nem tarthatott sokáig, ez a fajta politika k udarcot vallott - mondja Gosu, aki a román külügyminiszterrel ellentétben úgy látja: ez a válság tartani fog még egy jó darabig, hiszen Putyin ezzel képes csak elterelni a figyelmet a szociális problémákról. vissza
