Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 35 vezetőségével. Itt jegyzem meg azt is, hogy elsősorban az országos vezetőséggel kívánta megszakítani a kapcsolatot az akkori elnökség, ám a helyi és regionális szintű együttműködéseket továbbra is sz orgalmazták. Ezek helyenként működnek is, amit természetesnek tartok. A MITből az elmúlt időszakban, illetve az „SZKTzás időszakában” többen is átigazoltak a politikába, vagyis gyakorlatilag az akkori egyetlen magyar politikai alternatívát választva, az RMDSZbe. A kapcsolat megszakítása után a MIT egyértelműen a civil oldalát igyekezett megerősíteni, párhuzamosan a belső megerősítéssel. Ilyenként ma már nem is képez egyfajta ugródeszkát a politikai porondra, mint ahogy egyébként a múltban sem ez volt a s zerepe, még ha esetleg néhányan annak is tekintették. – Mire MITelnökké választottak, már létezett a kétpólusos ifjúságpolitika. Mennyiben tükrözi ez szerinted a nagypolitikai viszonyrendszert? Miért alakult így? - A korábbi elnök, Jakab István, egy alk alommal azt mondta, hogy a konfliktus nem a MIT és a Miért, hanem a MIT és az RMDSZ között van. Ezzel a megjegyzéssel én is szeretnék azonosulni, ám hiba lenne azt állítani, hogy a dolgok a MIT és a Miért között rendjén vannak. Nincs párbeszéd, nincs együt tműködés. A békés egymás mellett élés sem jellemző, ugyanis, bár a felszínen látszólag nincs konfliktus, a háttérben sajnos, folyamatosan zajlik a másik fél tudatos lejáratása baráti, félhivatalos vagy akár hivatalos körökben is. Néhány alkalommal találkoz tunk a Miért elnökségével, hivatalos párbeszédre a jelenlegi elnökség ideje alatt egy alkalommal került sor, ám különösebb eredmény nélkül. Számunkra egyértelmű, hogy a Miértet az RMDSZ hozta létre, mert, miután a MIT távozásával légüres tér keletkezett, a zt be kellett tölteni, ráadásul olyan formában, hogy az megfeleljen az RMDSZ csúcsvezetésének. A mindennapi életünket viszont szerencsére nem a torzsalkodás tölti ki. Időnként elkerülhetetlenül szembesülünk egészen kellemetlen dolgokkal az ifjúsági szféráb an, de igyekszünk nem túl sok energiát pazarolni a szembenállásra. Ez a kialakult kétpólusos ifjúságpolitika az RMDSZ csúcsvezetésének köszönhető, és nem kötöm össze az úgynevezett nagypolitikai viszonyrendszerrel. Ennek a szembenállásnak az alapja más, bá r kétségtelen, hogy politikai ideológiai különbségek is léteznek a két ifjúsági szervezet vezetői között. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a MIT létjogosultsága semmit sem vesztett erejéből, és más eszközökkel, más elhelyezkedésből, de feltétlenül folytatnia kell a közös érdekképviselettel kapcsolatos munkáját. Kell egyfajta civil kontroll, melynek erősítése közös feladata kell legyen az erdélyi magyar civil szférának. Néha úgy tűnik, nincs hatékony érdekképviselet és érdekvédelem ott, ahol az illető szereplő k nincsenek jelen az alapvető képviseleti körökben, intézményekben. Bár ilyen szempontból tényleg korlátozottak a lehetőségek, szerintem a MIT útja mindenképpen járható. A szakítást követően több meghatározó MITes szereplőben megfogalmazódott, hogy talán ez a lépés másokat is hasonló cselekedetekre sarkall. Sajnos, nem így történt, és akkor le kellett számolni egy illúziónak bizonyult lehetőségről. Kérdezett: Bálint Eszter Sándor Krisztina 1980. június 15én született Brassóban . Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, jelenleg Kolozsváron él. 2003ban végezte el a BBTE Politika- és Közigazgatástudományi Karának újságírói, majd 2005ben a politikatudományok szakát. 2000 – 2003 között az ODFIE alelnöke. Jelenleg a szervezet főtitkáraként dolgozik. 2003 óta a MIT elnök e. 2002 őszétől (a könyv megjelenésekor érvényes információ – szerk. megj.) tagja az Erdélyi Unitárius Egyház kormányzó főhatóságának (Egyházi Képviselő Tanács), valamint e testület Média Bizottságának. Szerkesztőségi munkatársa az egyházi havilapnak, az U nitárius Közlönynek. vissza Decentralizáció államosítással Erdélyma [ 2009. január 08., 07:54 ] Döbbenetes, hogy az új kormány sokat hangoztatott decentralizációja a források államosításával kezdődik — nyilatkozta Cseke At tila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a 2008/223as sürgősségi kormányrendeletet értékelve. A december 30án született (és 31én megjelent) rendelet értelmében az önkormányzatoknak nagy beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de 2008 végéig el nem költött pénzösszegeket az állam visszaveszi az országos költségvetésbe. Az alelnök elmondta, a döntés következményeként több magyar önkormányzat marad támogatás nélkül, és sokfelé nem tudják majd befejezni a megkezdett beruházásokat. — Nagyon örültünk, amikor a kormányprogramban olvastuk, hogy az új kabinet egyik fontos célkitűzése a decentralizáció — mondta Cseke Attila. — Mára úgy tűnik, a központosítás megszüntetése csak papíron marad, hiszen az új kabinet egyik első
