Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 29 – Tagadhatatlan, hogy vannak eredményeink – mondja. – DélBánságban mintegy 14 – 15 ezer magyar él és három helység általános iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás: az aldunai székely településen , Székelykevén, Torontálvásárhelyen és Ürményházán. Ez nem jelent teljes értékű magyar nyelvű oktatást, mert szinte minden iskolában néhány tantárgyat nem magyar nyelven tanulnak a diákok, részben magyar szaktanárhiány miatt, részben pedig a nem magyar ped agógusok órahiányát a magyar tagozatokon egészítik ki. Ez a tényező és az égető magyar szaktanárhiány hátrányosan befolyásolja a szórványvidéki diákok továbbtanulási esélyeit. Két faluban, Nezsényben és a mintegy 250, szinte teljesen magyar nemzetiségűek l akta Udvarszálláson működik egyegy osztatlan tagozat, ami azt jelenti, hogy elsőtől negyedik osztályig egy tanító foglakozik a gyerekekkel. Ezen tagozatok összlétszáma 9 – 11 tanuló között ingadozik. Ezek a tanulók 5. osztálytól szerb tagozaton folytathatjá k tanulmányaikat, mert a legközelebbi magyar nyolcosztályos felső tagozatos iskola 42, illetve 70 kmre van. Az ő esetükben egy sajátos, externátusi elhelyezésben rejlik a lehetőség a magyar nyelvű továbbtanulásban. Távlati célunk, hogy Nagybecskereken lét rejöjjön egy jó színvonalú, önálló magyar iskolaközpont, ahol egy helyszínen lehetne megoldani a városban lévő magyar tagozatok működtetését az óvodától az érettségiig. Így kevesebb magyar gyerek „veszne” el, és erősödne a magyar oktatás iránti igény. Enne k megvalósulásához azonban a délvidéki politikusok, az egyház és a civil szféra nagy összefogására lenne szükség – vallja. A kiszáradt versecalibunári mocsár területén fekvő Ürményházán sok más vajdasági településhez hasonlóan a népszaporulattal nem dicse kedhetnek, de azzal igen, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek anyanyelvükön tanulnak a helybeli általános iskolában. Az 1833 óta folyamatosan működő iskolában az idei tanévben 74 tanuló jár, ebből 47 alsós, 27 pedig felsős. A magyar nyelvű oktatás folyamato s, bár voltak hullámvölgyek is, a hetvenes évek közepétől ugyanis a felső tagozatosok a zichyfalvi szép új iskolába kényszerültek, de 1995ben visszahelyezték a tagozatot, még ha bizonyos években igen kevés is a diák. Az alsó osztályokban összevont tagozat okon 28an tanulnak a magyar és 19en a szerb tagozaton – mondja Rózsa Ilona tanítónő. Több mint három évtizedes pedagógusi tapasztalata mondatja vele, hogy érdekes ez a megoszlás. A 19 fős szerb alsósok között ugyanis csak 1 diák teljesen szerb ajkú, a tö bbiek vegyes házasságból származnak. Ez esetben a szülő magyarszerb vegyes házasság esetén nem ürményházi magyarok közül került ki. Amennyiben a vegyes házasságban a magyar szülő helybeli születésű, gyerekét szinte törvényszerűen magyar tagozatra íratja. Ez egyike a helybeli sajátosságoknak, amihez társult egy újabb is: szociális gondozottakat fogad be a munkalehetőség nélkül maradt, főleg mezőgazdasági termelésből élő ürményházi családok egy része. Az állam fizet a gyerekek eltartásáért, így a család anya gi biztonsága javul. Csakhogy ezeket a gyerekeket, még ha magyar ajkúak, és tiszta magyar családhoz is kerülnek, szerb nyelvű tagozaton taníttatják. – Felelősségteljesen jelenthetem ki, mert megfigyeléssel, sőt utánajárással jöttem rá, hogy íratlan szabá ly, kötelező érvényű minden szociális gondozott esetében a szerb nyelvű taníttatás – mondta Rózsa Ilona, aki a zichyfalvi (Plandište) képviselőtestület polgári csoportosulás által jelölt képviselője is. – Én nem vagyok helybeli születésű, de olyan régóta élek itt, hogy állíthatom, az iskola a falu lelke. Ezt az itteni pedagógusok és a falubeliek is mindig tudták. Az ürményházi sziget minden időben kiállt az iskola mellett. Egyszerű, dolgos emberek lakják a falut, de tudatában vannak annak, hogy mit jelent az iskola egy ilyen kis településen. Meg kell jegyeznem, hogy ez a lelkesedés talán a nehéz anyagi helyzet miatt gyengült az utóbbi időben, s emiatt az iskolaépület igen rossz állapotban van. Ottjártunkkor magunk is meggyőződhettünk minderről, de arról is , hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap nem véletlenül támogatja 100 000 euróval az iskola felújítását, amihez a község újabb összegekkel járult hozzá, annak ellenére, hogy Vajdaság legszegényebb községe. Ugyanennyit kap a helybeli művelődési ház, és a róm ai katolikus egyházközösség temploma is, így várhatólag idén már megfiatalodik a falu, legalábbis épületek tekintetében. Remény van arra is, hogy a tavalyihoz viszonyítva, amikor csupán egy újszülött örvendeztette meg környezetét, idén legalább négyszer le sz alkalom ünneplésre. A tanítók számítása szerint hét év múlva legalább négy elsősük lesz, de az év végéig bőven van idő, javulhat még az arány. vissza Pályázatok az állásokért Világgazdaság 20090108 Közel 100 milliárd f orintot mozdít meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium uniós és hazai forrásokból a recesszió hatásainak kezelésére – közölte tegnap Simon Gábor, a szaktárca államtitkára kormányszóvivői tájékoztatón. Ebből 19 milliárd forint hazai pénz jut a munkaerőpia cot érintő negatív hatások enyhítését célzó,
