Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 15 Gázhiány: Vajdaságban kritikus a helyzet – Újvidéken egyes városnegyedek fűtés nélkül maradtak Va jdaságma.info 2009. január 7. [22:12] A gázszállítás teljes leállítását leginkább a vajdaságiak fogják megérezni. A tartományban fűtenek ugyanis legnagyobb mértékben ezzel az energiahordozóval. Újvidék egyes negyedei késő estétől főtés nélkül maradtak. Azokról a városrészekről van szó, amelyeket a nyugati távfűtő művekből fűtenek, ez a távhőszolgáltató ugyanis kizárólag csak gázra üzemel. A válságstáb bejelentése szerint a megvonás mintegy 25 ezer lakást, 70 ezer polgárt érint. A kórházakat rendesen fűt ik, ahol lehetett, alternatív megoldásokról gondoskodtak. Igor Pavličić újvidéki polgármester kijelentette, hogy a városi hatóságok mindent megtesznek a helyzet rendezése érdekében. Mind a városban, mind a környező településeken alternatív megoldásokat ke resnek. Kifejezte reményét, hogy az oroszukrán gázvita nem fog sokáig tartani. Vajdaság többi városában még ma nem volt ilyen gond, de vészesen fogynak az amúgy is szerény tartalékai Szerbiának. Előfordulhat, hogy holnapra már másutt is hasonló problémák kal szembesülnek, mint most a tartományi székvárosban. vissza A vajdasági magyarok és a szociális válság – A Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleménye Vajdaságma.info 2009. január 7. [16:50] A Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottsága megállapítja, hogy az egyre mélyülő gazdasági és a vele járó szociális válság különösen sújtja nemzeti közösségünket és serkenti a benne zajló leépülési folyamatokat. Ennek több oka van: - a többiekkel együtt közösségünket is sújtja az infláció, a szociális háló hiánya, vagy elégtelen volta, a romló munkakörülmények, a csökkenő munkabérek, valamint elhúzódó gondok, mint amilyen a vagyonvisszaszármaztatás hiányos megvalósulása; - a magyarokat, részarányukhoz mérten, továbbra is fokoz ottabban sújtja a munkanélküliség; - az általános gazdasági válság következtében a munkaviszonyban levő magyarok könnyebben kapnak felmondást, mint szerb társaik; - az elmúlt másfél évtizedben jelentősen romlott a munkaképes magyar lakosság szakképzettségi összetétele, ami a foglalkoztatottak egyegy rétegén belül a magyarok számára jelentős anyagi hátránnyal jár; - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a társadalmi tevékenységek szférájában állandó jelleggel hiányoznak a magyarok. A számar ányos foglalkoztatásra vonatkozó vérszegény kezdeményezéseknek nincs, vagy alig van eredménye; - rossz a magyarok számaránya az egyetemi hallgatók között, nincsenek hatékony intézkedések a helyzet javítására; - a korrupciótól átitatott gazdasági légkörbe n a magyar kis- és közepes vállalkozók jelenléte a munkaadók között az anyagi alap, valamint a kapcsolati tőke hiánya miatt elenyésző; - a rendszerváltás legelején a magyar gazdák mezőgazdaságban vitt jelentős szerepe, képletesre zsugorodott, s gyenge felhalm ozóképességük folytán sokan még az egyre csökkenő mezőgazdasági támogatásokhoz sem jutnak hozzá. Külön gond, hogy a fenti jelenségekre vonatkozóan nem folynak szociológiai és más szaktudományok módszereinek alkalmazásával lebonyolított konkrét adatfelvéte len alapuló, tudományos kutatások. Nincsenek eredmények sem, amelyek alapul szolgálhatnának a helyes, a válságnak és a magyar közösség szükségleteinek megfelelő intézkedések kezdeményezésére. A magyar politikai pártok, jóllehet észlelniük kell nemzeti köz össégünk egészét érintő általános és különös válságjelenségeket, struccpolitikát folytatnak. A magyar tisztségviselők – feltehetően a kiváltságos helyzetükből eredő megfelelési kényszer hatására – évek óta adósak a közösségünk egészére vonatkozó szakmai és tudományos vizsgálatok kezdeményezésével. Ma a Vajdaságban szinte lehetetlen hozzájutni a legfontosabb mutatókhoz, statisztikai számsorokhoz. Nem jobb a helyzet köztársasági szinten sem. A vajdasági magyar politikai elitnek vállalnia kell a közösség, a v ajdasági magyarok iránti felelősséget! Hatékony lépéseket kell tennie helyzetünk alapos, objektív felméréséért. Elsősorban a tartományi magyar tisztségviselőkre vár a feladat, hogy kezdeményezzenek, s ahol erre saját hatáskörben lehetőség van, indítsanak a
