Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 33 A IVes páneurópai folyosó részét képe ző Temesvár – Arad közötti autópályaszakasz építési költsége 161 millió euró. A spanyol cég képviselői azt nyilatkozták: két év alatt megépítik a 32,3 km hosszú utat. Az autópályatenderen francia, osztrák, spanyol, portugál, olasz és görög cégek vettek részt , végül az FCC Construction – Astaldi spanyol – olasz kettős ajánlatát értékelték a legjobbnak. A spanyol – olasz páros más romániai építkezésekben is részt vesz. Ők építik Bukarestben a Basarab hidat, és más cégekkel együttműködve a fővárosi körgyűrűt, ezenkí vül két Kolozsvár környéki országút korszerűsítését is végzik. Egy másik autópályaszakasz építésének előkészítése lassan halad. A közlekedési minisztérium egy hónappal meghosszabbította az ajánlatok benyújtásának határidejét a Comarnic – Brassó autópálya épí tésére. Az eredeti leadási határidő december 15e volt, azonban nem érkeztek ajánlatok a szaktárca előválogatásában szereplő négy vállalati társulás egyikétől sem. A DéliKárpátokon átvezető Comarnic – Brassó útvonalat két szakaszra osztották fel: a Comar nic – Predeal útszakasz 36,2 km, a Predeal – Brassó útszakasz pedig 21,8 km hosszú. A két szakaszon több mint 50 hidat, viaduktot és átjárót kell megépíteni a terepviszonyok miatt. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló A romániai m agyar civil szervezetek esete az EUs pályázatokkal Transindex 20090106 PONT - Veres Tímea Elcsépeltnek számít lassan a romániai magyar civil szervezetek elemzése, hiszen az elmúlt években fórumokon, internetes portálokon, cikkekben és számtalan m agánbeszélgetésben közelítették meg a témát, főként azok a személyek, akik valamilyen formában érintettek a civil társadalom fejlődésében. Románia Európai Uniós csatlakozásával sokkal nagyobb szerepet kap ez az elemzés, hiszen nem telik el úgy nap, hogy ne lenne az orrunk alá dörgölve, mennyi lehetőség áll rendelkezésünkre és mennyi millió eurót költhetünk el 2013ig. Természetesen egy ilyen beszélgetésben nem lehet kihagyni a mindenkori kormány szerepét sem, hiszen az első rendű felelősség a lakosság táj ékoztatását illetően őket terheli. Kiadványok és karavánok ellenére úgy érzem, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az a kormány, amelynek vezetése alatt Románia csatlakozott az Unióhoz tizedannyit sem tett a lakosság tájékoztatása érdekében, mint amennyi le hetőségében állt. Képességét nem tudom. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem politikai pártokról beszélek és főként nem politikai szervezetek felelősségét vagy érdemét kívánom taglalni, csupán az ország vezetéséért felelős intézményi rendszer egyik elemét marasztalnám el. A romániai magyar civil szervezetek helyzete, kisebbségi jellegükből kifolyólag még kényesebb, hiszen létrejöttük elsősorban nemzetfenntartó szerepüknek és céljuknak volt köszönhető, megalakulásuk jelentette azt a legális fo rmát, amelyen keresztül megvalósulhattak olyan projektek, amelyek elsősorban az asszimilálódást, a nemzeti identitás elvesztését kívánták megelőzni. Kezdetekben ez a törekvés több mint üdvös volt, hiszen Romániában nem sok útját ismertük a kisközösségek ki alakulásának és arról végképp semmi elképzelésünk nem volt, hogy mit jelent a civil társadalom megléte egy jól működő demokráciában. A jól működő demokrácia fogalmával sem voltunk tisztában. A különböző forrásokból, de főként a magyar állam támogatásának k öszönhetően, helyi segítséggel (közvetítő szervezeteken keresztül) létrejöttek azok az alapítványok, melyek megpróbáltak anyagi segítéget nyújtani bármiféle magyar kezdeményezésnek és erre a legjobb forma a civil szervezet volt. Az Illyés Alapítvány, Apácz ai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Szülőföld Alap, Communitas, újabban Eurotrans, stb. alapítványokon keresztül számtalan romániai magyar civil szervezet részesült támogatásban. Bár ez jó volt eleinte, hosszú távon nem hozott hasznot, hiszen első sorban azt segítette elő, hogy minden településen, ahol maroknyi magyar ember lakott, létrejöjjön egy civil szervezet, amely mindenféle képzés, képzettség, tudás és tapasztalat nélkül elkezdett pályázgatni a fenn említettek valamelyikénél és bagó pénzekből bagó projekteket jelentéktelen projekteket) valósítottak meg. Ismétlem, ez az elv nagyon is működőképes volt a romániai magyar civil társadalom ébredésekor, ám most sok hasznot nem hoz. Ugyanis ez a rendszer, amely pont méretéből és célcsoportjából adódóa n egyre belterjesebb lett, megakadályozta ezen civil szervezetek kitörését, megújulását, nyitásást és fejlődését. Sokat segített és segít abban, hogy valamennyi tapasztalatot szerezzen az illető szervezet (bár ez inkább papíron, gazdagítja a szervezet CVj ét), ám ugyanakkor annyira elkényelmesíti a civil
