Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 29 b izottsági elnöki tisztséget. Persze nem túl fontosakat. Például az RMDSZnek az emberjogi, illetve a külügyi jutott. Ám ezekben sem sokat tehet majd az elnök, hiszen a több mint hetven százalékos többség itt is érvényesül. Sokszor elhangzott, hogy az új ko rmány nem más, mint a Nemzeti Megmentési Front (FSN) fiatalított változata, ám ez korántsem annyira veszélyes, mint az, hogy a parlamenti bizottságok mintegy a minisztériumok keze alá dolgoznak majd. Ugyanis veszélybe kerül az, ami a demokrácia lényege: a törvényhozás kontroll szerepe a kormány és a többi hatalmi ág fölött. Az év első napjai és kormányülései azt a veszélyt is előrevetítik, hogy két fontos hatalmi ágazat, a végrehajtási és az államelnöki öszszefonódik, ami azt jelentheti, hogy az államfő gy akorolja a hatalmat, ő az, aki irányítja a kormányt. S lassan az is kiderül, hogy indulásból ez volt a cél, azért kellett visszalépnie és ismét nevetségessé tennie magát Theodor Stolojannak. Ezért vált lehetetlenné a PDL szövetsége a liberálisokkal, és ez ért kellett az RMDSZt is kiszorítani a hatalomból. Bármelyik kis alakulat jelenléte megbontotta volna azt a kényes egyensúlyt, amely a hatalom teljes birtoklásához szükséges. Amennyiben újra összeállt volna a DA Szövetség, a nagyon erős szocdem ellenzékk el meg lehetett volna ismételni a demokrataliberálisok kiszorítását a kormányból. Másrészt, ha az RMDSZ is teljes jogú tagja a kormánynak, akkor a magyarok és a szocdemek többséget alkottak volna a kabinetben, aminek szintén kellemetlen következményei leh ettek volna a PDLre és az államfőre nézve. Végül, de nem utolsósorban az elosztás sem ment volna olyan simán, mint amikor két nagy párt kormányoz. A tárcákat is úgy alakították át, hogy mindkettőnek egyformán jusson pénzes, illetve erős minisztérium. Ne m mellékesen azért is szükséges volt kormányra vinni a PSDt, hogy biztosítva legyen az államfő második mandátuma. Basescu arra számít ugyanis, hogy hatalmon lévén, a szociáldemokraták nem indítanak az elnökválasztáson egy a megválasztását veszélyeztető je löltet. Az egész kormány és kormányzási elv annyira kicentizett, hogy akár több cikluson át is életképes lehetne. Ha valami is felboríthatja, az nem a válság, nem is a visszavont ígéretek, még a választók átverése sem, hanem maga az államfő, aki kitalálta . Basescu ugyanis zseniálisan kezeli a válságokat, old meg rendkívüli helyzeteket, remek harcos, aki a békét nehezen viseli. Nem érzi magát jól a szürke hétköznapokban. Márpedig az általa megálmodott és összekovácsolt többség és kormány ilyen napokat ígér . Semmi zűrzavar, mindenki óvja az egyensúlyt, mellőzi a konfliktusokat. Úgyhogy, aki nem ért egyet ezzel a kormánnyal, netán félti tőle a demokráciát, bízvást számíthat az államfőre. vissza Agymosással vádolják az EUt Vil ággazdaság 20090107 Tavaly 2,4 milliárd eurót fordított a közvélemény tájékoztatására, az európai integráció népszerűsítésére az EU – számítja az Open Europe. A brit vállalatvezetőket, politikai és közéleti személyiségeket tömörítő – pártoktól független , ám a nemzetek feletti Európa gondolatát határozottan elutasító – szervezet most közzétett jelentése szerint ez több, mint amenynyit a CocaCola egy év alatt reklámra költ világszerte. Az uniós „propagandabüdzsé” nagyságát persze nagyon nehéz pontosan meg határozni, hiszen a különböző intézmények, illetve a bizottság egyes részlegeinek a költségvetésében a legváltozatosabb címeken szerepelnek ilyen célokra (is) fordítható összegek. A klasszikus értelemben vett promóciós anyagok – brosúrák, reklámok, rövidfi lmek – mellett az uniós intézmények nyílt napjai, a különböző csoportoknak szervezett brüsszeli tanulmányutak, a tagországokban sorra kerülő rendezvények és sok más tétel is idesorolható. A közvélemény EUügyekkel kapcsolatos tájékoztatását/befolyásolását számtalan (részben vagy teljesen Brüsszel által pénzelt) civilszervezet, alapítvány, európai szintű szakmai vagy éppen kulturális szövetség is segíti, de például a testvérvárosi rendezvényekhez kapcsolódva szintén ösztönzi Brüsszel az integrációs sikerek, tapasztalatok megvitatását. Az EUtámogatások kedvezményezettjeit kötelezik arra, hogy az uniós zászló vagy külön tájékoztató tábla elhelyezésével jelezzék, kinek köszönhető az adott beruházás megvalósítása. Nagy hangsúlyt kap a fiatalok „megdolgozása” is: ennek palettája az egyetemek európai integrációs kurzusaitól az iskolai EUvetélkedőkön át az animációs filmekig, képregényekig terjed. Az efféle tevékenységeket sokszor nehéz másoktól különválasztani, mivel az esetek jelentős részében nem világos, melyik szervezet vagy szakértő milyen célokra pontosan mekkora összeget kap az uniós kasszából. Az Open Europe szakértői azért tartják aggályosnak ezt a nagyarányú és átláthatatlan „propagandaoffenzívát”, mert megítélésük szerint az idők során egyre inkább vissz aszorult a tények közlése, és helyettük teret nyert az EU eredményeinek propagálása, a nemzetek feletti Európa egyetlen járható útként való beállítása. Brüsszeli körökben
