Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 20 . 36 hiszen a telek a feleki domb lábánál fekszik, ráadásul t ő le száz méterre, a Cipariu tér sarkán magasabb tömbházak állnak. A bizonylatot ennek ellenére még a nyári hónapokban beszerezték a repülésügyi hatóságtól. László Attila elismerte, vannak olyan helyzetek, amikor egyegy hasonló kérés bekerül a pártok közötti tranzakciós kosárba, és politikai árat kell fizetni egyegy aláírásért. Hozzátette azonban, nem tud arról, hogy a polgármester feltételekhez kötötte vo lna az aláírást. „Hetente kétszer, háromszor is megemlítem, hogy ideje lenne aláírni, mégsem kerül rá az iratra a polgármester kézjegye” – magyarázza László Attila. Hozzáteszi, sikertelen volt azon igyekezete is, hogy kihallgatási id ő pontot eszközöljön ki a polgármesternél a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla és Tonk Márton dékán számára. Az alpolgármester magyarázatképpen azt is megjegyzi, az utóbbi években fellazult az építési fegyelem a városban, és a polgármesteri hivatalnak rendkívül sok gondot oko znak a megfelel ő engedélyek nélkül épített magas épületek. A telekár feladványa Az egyetem eredeti elképzelései amiatt is módosulhatnak, hogy az engedély késése miatt immár a gazdasági válság körülményei közepette kell nekifogni az építkezésnek. A költsé geket ugyanis egy egyhektáros telek eladásával kellene el ő teremteni. Ezt a Sapientia évekkel ezel ő tt 55 dolláros négyzetméterenkénti áron vásárolta, de a nyáron – egy felmérés szerint – ennek a tizenötszörösét érte a telek. A meghirdetett versenytárgyaláso n azonban egyik érdekl ő d ő sem volt hajlandó ennyit fizetni, mostanra pedig megbénult az ingatlanpiac. „Ha most azonnal kellene a pénz, csakis a piaci ár alatt tudnánk értékesíteni a telket” – nyilatkozta a Krónikának az egyetemet mûködtet ő Sapientia Alapí tvány elnöke. Kató Béla úgy vélte, ennek ellenére nem kellene sokáig halogatni az építkezés elkezdését. Jelenleg ugyanis a bérleti díjak is terhelik a kar költségvetését. A kolozsvári karon tanuló diákok a Bocskaiházban és egy, a református egyháztól bére lt iskolaszárnyban hallgatják az el ő adásokat. „Mint a nagyüzemben. Reggelt ő l estig tanítunk ezekben a termekben” – magyarázza Kató Béla. Ennek ellenére sikerült összeállítani a kolozsvári média szak akkreditációs dossziéját. Ezzel éppen csütörtökön mentek Bukarestbe a Sapientia kolozsvári képvisel ő i. „Keresünk egy olyan hangárt, ahol az új épület átadásáig stúdiót rendezhetnénk be” – nyilatkozta Tonk Márton, aki szerint tudják teljesíteni az akkreditációs törvény által megkövetelt minimális feltételeket. A kolozsvári karon jelenleg média szak, környezettudományi szak és európai tanulmányok szak mûködik, ezeken mintegy 200 diák tanul. Az egyetem vezet ő i jöv ő re kívánják elindítani a jogászképzést is Kolozsváron. Utat engedtek a fénynek A tervezett új egyetem épület egyébként mintegy 4800 négyzetméteres felületet biztosítana az oktatásra. Az FKM Építészmûhely két tömbb ő l álló épületegyüttest tervezett, melyeket a közbels ő faburkolatú díszudvar fölötti átjáró híd köt össze. A hátsó, hétemeletes torony földszintj én lenne az egyetem nagy aulája, a legfels ő szintjén pedig a könyvtára. Az utca fel ő li tömbben mûködne az intézmény adminisztrációja. A tervez ő k a média szak stúdióit, vágóit a föld alá képzelték el. „Ezekben ugyanis nincsen szükség természetes megvilágítá sra” – nyilatkozta két évvel ezel ő tt Macalik Arnold, az FKM építésze. Az egyéb épületrészeknél viszont fontos szempontnak tekintették, hogy szabad utat engedjenek a természetes fénynek. vissza Szerző(k): Gazda Árpád Hiányos a romániai felsőoktatási rendszer Krónika 2008. december 19. A romániai magyar kisebbséget diszkrimináció sújtja, és nem rendelkezik egyenl ő esélyekkel az oktatás területén – szögezte le Hantz Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke Gen fben, az ENSZ Kisebbségi Fórumának els ő ülésén. A fórumon – amelyen Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képvisel ő elnökölt – , a kisebbségi oktatás jelent ő sége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt a téma. Hantz Péter beszé dében kijelentette, a romániai magyar kisebbség hátrányai a kulturális autonómia hiányából fakadnak, amelyet a román kormány nem kíván alkalmazni. Mint kifejtette, a legfájdalmasabb hiányosság a magyar közösség fels ő oktatásban való alulreprezentáltsága: m íg a romániai magyarok számaránya 6,6 százalék, addig a magyar diákoknak csupán 1,6 százaléka tanulhat az
