Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 02 . 32 választási iroda tagja is megerősítette. Közölte: a sok óvás miatt a BEC ma fejezi be a számlálást, s kezdi el a mandátumok elosztását a pártok k özött. Szerinte leghamarabb csütörtökön lehet majd tudni, milyen összetétele lesz a parlamentnek a következő törvényhozási ciklusban. vissza Kisebbségben mindig túl kell teljesíteni – Sólyom László külhoni tudósokkal, értemi ségiekkel találkozott Magyar Szó 2008.12.02. Pénteken Budapesten, a Sándorpalotában folytatódott a Magyar Köztársaság elnöke által kezdeményezett, Határon túli magyarság a 21. században címet viselő konferenciasorozat. A pénteki, sorrendben ötödik alka lommal szervezett összejövetelen külhoni tudósok, értelmiségiek, közgazdászok, kutatók, publicisták, tanárok és cégvezetők a határon túli magyar oktatásról, képzésről, képességfejlesztésről tanácskoztak. – A konferenciasorozat célja az volt, hogy a Magya rországon meggyökeresedett, érzelmi megközelítéssel szemben alternatívát kínáljunk, s hogy a határon túli magyarságról szóló vélekedést ne a honi pártpolitikai nézetek határozzák meg – emlékeztette Sólyom László magyar államfő a tanácskozás szünetében a sa jtó képviselőit. A köztársasági elnök nyilatkozatában hangsúlyozta: az oktatás minden közösség megmaradása és jövője szempontjából sorsdöntő fontossággal bír. „Bármennyire is specifikusnak tűnik a határon túli magyar közösségek iskoláztatása, rendkívül sok az azonosság a honi és külhoni oktatási gondok között” – szögezte le az államfő. Elmondta: az 1990es években újraépült az az oktatási infrastruktúra, amely fél évszázaddal korábban is létezett a Kárpátmedencében. Ennek köszönhetően ma minden határon túl i magyar közösség számára biztosított az anyanyelvű oktatás az óvodától az egyetemig. „A lehetőségek biztosítottak, s ezeket veszély nem fenyegeti, bármilyen riasztó hírek is érkeznek időnként egyikmásik határon túli közösség fenyegetettségéről. A meglévő rendszert morzsolni ugyan lehet, de mivel a Kárpátmedencei magyarság túlnyomó többsége uniós tagállamban él, olyan garanciák birtokában van, amelyeket érdemes szem előtt tartani” – hangsúlyozta Sólyom László. Mivel a rendszer léte biztosított, az utóbbi 8 – 10 évben az anyanyelvi oktatás tartalmi, minőségi kérdései, a nyilvánvalóvá vált hibák kiküszöbölésének lehetőségei váltak központi kérdéssé. „Attól, hogy valami magyar, még nem biztos, hogy jó. Viszont mindent meg kell tenni, hogy azokat a standardokat , amelyeket az ottani állam megkíván, zokszó nélkül alkalmazzuk és minőségben lehetőleg túl is szárnyaljuk, hiszen kisebbségben mindig túl kell teljesíteni” – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Az államfő beszélt arról is, hogy az elmúlt két évtized alatt alapvető társadalmi változások történtek, s ennek eredményeképpen azok az etnikai ellentétek, amelyek ma tartósnak tűnnek, a jövőben el fognak halványodni. Az a migrációs hullám ugyanis, amely az EUhoz újonnan csatlakozó országokat elöntötte, együtt so dorja ki NyugatEurópába a magyart, a szlovákot és a románt tanulni vagy munkát vállalni. Integrációs verseny folyik az egyre nagyobb számban jelen lévő roma népességért is Csehországtól Romániáig. „Két olyan téma merült fel a tanácskozás során, amely re ndkívül aprólékos megoldást kíván. Az egyik a kétnyelvűség, a másik a szakképzés és felnőttképzés viszonya. A magyar oktatásnak nyilván nem az a célja, hogy szegregálja és kirekessze a határon túli magyarokat a többségi nemzet soraiból. A nagy kérdés, hogy milyen fajta kétnyelvűségre van szüksége a külhoni magyar közösségnek” – emelte ki az államfő, aki emlékeztetett: a kétnyelvű oktatásnak gyakran az az eredménye, hogy a benne résztvevő gyerekek egyik nyelven sem beszélnek tökéletesen. A színvonalas, bizto s anyanyelvi tudás az, amelyre egy másik nyelv ráépülhet, s az ilyen anyanyelvi tudást az anyanyelvi oktatás biztosíthatja. A szakképzésről szólva a tanácskozás résztvevői megállapították: az utóbbi évtizedek szakképzése teljesen használhatatlan gyakorlati tudást ad. Magyarország gazdasági fejlődését fenyegeti a korszerű szakmunkások hiánya, s ez a tendencia a határon túli közösségek körében fokozottan érezhető, hiszen a magyar nyelvű szakképzés esetleges, az éppen rendelkezésre álló tanárokhoz igazodó taní tás folyik, s az illető államok saját nemzeti nyelvű szakképzése messze maga mögött hagyja a kisebbségi képzést. „Ilyen esetekben fokozott hangsúlyt kap a kétnyelvűség kérdése, hiszen a szakmunkások az adott szakma szakkifejezéseit egyik nyelven sem tudják , így sem Magyarországon, sem egy többségi vállalatban nem tud munkát vállalni” – mondta az államfő, aki Márton áron püspököt idézve emlékeztetett: nem kell az a magyar iskola, amely élhetetleneket képez. Megoldást jelentene a szakképzőbe járó diákok cseré je, a szakoktatók továbbképzése.
