Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 02 . 12 vonalától keletre eső részt „a király fiának”, vagyis János Zsigmon dnak adta, a nyugati részt pedig meghagyta Ferdinándnak, megfelelő adófizetés ellenében. A történelmi Erdély így északkeleti megyékkel és a Tiszántúllal egészült ki: a Tiszántúli területek későbbi elnevezése Partium, vagyis az Erdélyhez csatolt Részek: K raszna, KözépSzolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros megyék, a lugosi és a karánsebesi bánság. János Zsigmond törvényes, választott királyként uralkodott, királyi udvart tartott, a különbség annyi volt, hogy hatalma csupán az ország keleti felére terjedt ki. Az Erdélyi Fejedelemség jogilag csak 1570ben, a speyeri egyezmény nyomán jött létre, amikor János Zsigmond lemondott választott magyar királyi méltóságáról, s helyette az „Erdély fejedelme, a székelyek ispánja és a magyarországi Részek ura” megnevezés jár t neki és utódainak. De ez már szövevényes, csellel és árulással teli évtizedek eredménye, amely folytatódva a XVIXVII. században óriási véráldozatot követelt a Magyar Királyságtól. Vajda vagy fejedelem? A másfél évszázados harc hátterében a három részr e szakított egykori Magyar Királyság újraegyesítésére való törekvés állt: Erdélyben többször is megerősítették, hogy elfogadják a Habsburgház uralmát, ha az képes kiűzni a „pogányt” és egyesíteni az országot. A felszabadító háborúhoz természetesen a kelet i országrész ura és minden katonája csatlakozott volna. I. Ferdinánd és utódai gyakran szánalmas próbálkozásai azonban csak azonnali és véres török bosszút, magyarországi hadjáratokat váltottak ki, aminek eredményeként az egykori királyság középső része lé pésről lépésre török fennhatósága alá került. Ebben a korban a vajda vagy fejedelem megnevezés is problémát okozott, nemegyszer e két szón, illetve a mögötte rejlő tartalmon állt vagy bukott Erdély jövője: ugyanis az erdélyi trónra megválasztott uralkodó – ez Báthory István volt – a vajda cím viselésével biztosította lojalitásáról a bécsi udvart, elismervén azt a tényt, hogy a magyar királyi trónon ülő Habsburg uralkodónak vazallusa, s csak egy magyar király uralkodik. Kelet, vagyis Isztambul felé azonb an fejedelemként küldte el az adót, biztosítván a szultánt vazallitása felől. Kénytelenségből hajtott fejet azelőtt a tény előtt, hogy „Erdély szultán Szolimán találmánya” – ahogy erre a törökök többször is figyelmeztették az erdélyi fejedelmeket. E nehéz diplomáciai manővereket pedig úgy kellett végrehajtani, hogy lehetőleg egyik fél haragját se vonják magukra. A Habsburg uralkodók nem voltak hajlandók lemondani a keleti országrészről, viszont az oszmán császárok sem engedhették, hogy legnagyobb ellenfel ük ily módon erősödjön. Érdemes megemlíteni, hogy bár az osztrák történetírás nem szívesen emlegeti, azért tény, hogy a Habsburg uralkodó 1547től 1606ig évi 30 ezer aranyért vásárolta meg a Magyar Királyságot és a békét a töröktől. A korabeli felfogás sz erint ez bizony a vazallusi alárendelt viszony elismerésének számított – teszi hozzá Újváry Zsuzsanna. Erős érv volt a törökök szemében az is, hogy Moldva és Havaselve, a két román vajdaság vajdái általában hűségesküt tettek az erdélyi fejedelemnek is: h a Erdély elszakad az Oszmán hatalomtól, e két, Isztambul és a török hadak éléskamrájául szolgáló tartomány is veszélybe került volna. vissza Cáfolat: mégsem volt titkos paktum a két nagy román párt között? Hírszerző Globus z.net – 20081201 13:32 A román elnök cáfolja az előzetes tárgyalások hírét a választások utáni koalícióról. Traian Băsescu román elnök nyilatkozatban foglalkozott a választások utáni kormányalakítás kérdésével. Jelezte, konkrét megállapodásra vagy a k ormányzati összetételre vonatkozó találgatásoknak csak az urnák lezárása után van értelme. Véleménye szerint december 6. előtt - tekintettel a voksok összesítéséhez szükséges bonyolult számításokra - nem kerülhet sor semmilyen pártközi egyeztetésre, de a g yőztesnek bőven lesz lehetősége az év végéig megalakítania az új kormányt. Bár az elnök egyértelmű magabiztossággal nyilatkozott pártja, a Liberális Demokrata Párt (PDL) választási esélyeiről, illetve arról, hogy módjában áll majd egyszínű kabinetet létr ehozni, nem zárta ki a lehetőségét annak sem, hogy koalíció alakuljon. Bár jelezte: az alkotmány 103 paragrafusa az elnök kezébe helyezi a jogot, hogy kit
