Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 10 . 10 Amennyiben a törvényt a parlament véglegesen megszavazza, és az államfő aláírja - mindkettő nagyon valószínű , jövő év április elsején lép életbe. vissza Tiltakozás és aláírásgyűjté s a nyelvtörvény módosítása ellen Szlovákiában Pozsony/Budapest, 2008. december 9., kedd (MTI) - Tiltakozik a szlovák nyelvtörvény tervezete ellen a Polgári Konzervatív Párt (OKS) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP). A kulturális minisztérium módosít ott előterjesztése a múlt pénteken átjutott az első olvasáson a pozsonyi parlamentben. Az OKS három nap alatt hétszáz aláírást gyűjtött össze a javaslat ellen - olvasható a pozsonyi Új Szó keddi számában. Ondrej Dostál, az aláírásgyűjtési akciót kezdem ényezők egyike, a parlamenten kívüli OKS alelnöke elmondta: az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy a törvénymódosítással a kulturális minisztérium a magánéleti nyelvhasználatba is beavatkozhasson. Nem értenek egyet azzal, hogy az állam szabályozza az államn yelv és más nyelvek használatát a tömegtájékoztatásban, kulturális rendezvényeken, a nyilvános gyűléseken, de még a térképeken is. A módosítás értelmében a reklámszövegeket és az emléktáblák feliratát is szlovákul kellene írni. A feliratok után más nye lven is feltüntethető lenne a szöveg pontos fordítása. Emléktáblák esetén a feliratokat a kulturális minisztériumnak kellene jóváhagynia. A kezdeményezők ezt az egyéni jogok és a szólásszabadság durva és indokolatlan megsértésének tartják. Az aláírók ugyan csak elutasítják, hogy a fenti területeken az államnyelv helytelen használatáért megbírságoljanak bárkit. Ha egy tervezett módosítás ellen ötszáznál több tiltakozó aláírás gyűlik össze, az előterjesztő köteles tárgyalni a tiltakozók képviselőivel, de ebből még nem következik, hogy az előterjesztést módosítja is a kifogások alapján. Szigeti László, az MKP alelnöke az egyik felvidéki hírportálnak nyilatkozva elmondta: "A nyelvtörvény további módosítása felesleges, és attól félünk, hogy rossz hatással lehet a szlovákmagyar kapcsolatokra". vissza Hódítókból kisebbség: az oroszok helyzete Észtországban – Megoldás lehet a k ét állam közötti feszültségekre Kitekintő - Horváth Zsófia 2008. december 9., kedd Oroszország mi ndig is támogatta az ország területén kívül élő orosz kisebbségeket az autonómia bármely formájára irányuló törekvéseikben. Észtország és Oroszország között több alkalommal is feszültséget okozott az észt oroszok diszkriminációja. Ráadásul a balti államban az orosz kisebbség száma igen nagy, a népesség majd 26 százaléka orosz származású, ebből fakadóan az észtek asszimilációs törekvési számtalan alkalommal okoztak feszültséget az észtek és az orosz kisebbség, illetve a hátország között. Egészen ezidáig, ugy anis az észt Kulturális Minisztérium most úgy döntött, hogy napirendi pontra tűzi az oroszok autonómia iránti igényét. Az Észtországban élő oroszok helyzete korántsem volt mindig idillikus, mára többségük elfogadja jelenlegi helyzetét. Mint mondják, itt sz ülettek és élnek, el sem tudnák képzelni életüket más országban. Az orosz kisebbség jó része a szovjet hegemonisztikus törekvéseknek megfelelően került betelepítésre az országba. Éppen ezért Tallinn csak az 1940 előtt is már észt területen élő oroszoknak a dott automatikusan állampolgárságot. Emiatt az itt élő oroszok többségének úgynevezett szürke útlevele van, melynek birtokában tulajdonképpen hontalanok, vagyis nem rendelkeznek állampolgársággal. Ahhoz, hogy az állampolgárságot megszerezzék, nyelvi és o rszágismereti vizsgák során kell végig menniük, előfordul, hogy mire a hatóság elfogadja az egyik vizsga eredményességét, a másik hatályát veszti. Ugyanakkor liberális hozzáállást tükrök az észt jogalkotó részéről, hogy az észt törvények értelmében az a la kos, aki nem állampolgár, bár nem szavazhat a nemzeti parlamenti és az európai parlamenti választásokkor, ezzel szemben joga van erre a helyi szavazások alkalmával. Egy 2005ös felmérés szerint, melyet az észt Nyelvi törvényről végeztek, az észt állampol gársággal nem rendelkezők több mint 50 %a negatív megkülönböztetésnek érzi a törvényben foglaltakat, a megkérdezettek 47 %a pedig diszkriminatívnak érzi az Állampolgársági törvényt. Megjegyzendő, hogy kevés ország ad állampolgárságot az államnyelv ismere te nélkül. Az orosz kisebbség főként a munkavállalásban érzi a hátrányt. Az észt állampolgársággal rendelkező lakosok sokkal hamarabb kapnak munkát, és a jobban fizető állások betöltésére is nyilván nagyobb az esélyük.
