Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 10 . 8 Cikkek : OGY - A Szülőföld Alap 2007es tevékenysége - expozé Budapest, 2008. december 9., kedd (MTI) - A Szülőföld Alap több mint kétmilliárd forintban nyújtott támogatást tavaly a szomszédos államokban élő magyaroknak - mondta Csizmár Gábor, a Minisztere lnöki Hivatal államtitkára kedden az Országgyűlésben. A legfontosabb támogatási célok között a köz- és felsőoktatás, a színvonalas kulturális és szakfolyóiratok támogatása szerepelt, valamint az önkormányzati kistérségi programok finanszírozása - közöl te a politikus a Szülőföld Alap 2007es tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában. Csizmár Gábor emlékeztetett arra, hogy az alapból pályázat útján igényel hetnek támogatást magyarországi és határon túli magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézmények, civil szervezetek és önkormányzatok. Hozzátette: a Szülőföld Alap olyan milliárdos nagyságrendű elkülönített állami pénzalap, amely tá mogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, az anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. Csizmár Gábor ismertetése szerint a regionális egyeztető fórum tagjai a korábbi évek gyakorlatának megfelelően egyetértettek abban, hogy 2007ben is a lakosságszámot meghaladó arányban kell támogatni a vajdasági és a kárpátaljai magyarságot. A támogatások regionális megosztásáról elmondta: Romániában 40, Szlovákiában 15, S zerbiában 22, Ukrajnában 19, Horvátországban 2, Szlovéniában 1 és Ausztriában 1 százalékot kaptak a pályázó szervezetek a támogatásból. Hozzátette: a megállapított arányokon belül a keretek öt százalékáig olyan magyarországi szervezetek is támogatást kapha ttak, amelyek a külhoni magyarsággal kapcsolatos programot hajtottak végre. Az államtitkár kitért arra, hogy a 2006 végi törvénymódosítás alapján alapvetően megváltozott az alap irányítása és működtetése. Kifejtette: a korábbi irányító testület, a tanács feladatait a regionális egyeztető fórum látja el, a szakmai döntéshozó te stületek a kollégiumok, amelyek szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett politikamentesen végzik feladatukat. Csizmár Gábor úgy vélte, a Szülőföld Alap 2007ben is bebizonyította, hogy lehet átlátható, jól működő, az uniós normáknak is megfelelő támogatási rendszert működtetni. Kékesi Tibor, az előterjesztő költségvetési bizottság szocialista előadója elfogadásra javasolta a beszámolót. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindent központilag kívánt elosztani a Szülőföld Alap, a támogatások 10 százalékának elosztását a régióban tevékenykedő civil szervezetre bízták. vissza OGY - A Szülőföld Alap 2007es tevékenysége - általános vita Herényi Károly (MDF) a Szülőföld Alap 2007es tevékenységéről és működésér ől szóló beszámoló, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában azt mondta, nem jó, ha a határon túli ügyeket a kormány közvetlenül a befolyása alá vonja, a közalapítványi forma szerencsésebb és eredményesebb volt. Az Antallkormány óta jól működtek a közalapítványok, a határon túliak egyetértésével. Az ellenzéki képviselő azt mondta, nem emlékszik arra sem, hogy komoly vitát folytattak volna a koncepcióváltásról. Herényi Károly a határon túli aktivitá s legfontosabb feladatának a magyar kultúra ápolását, életben tartását, az identitás megőrzését és a versenyképességet nevezte. Utóbbi a közoktatásban nagyon fontos szerepet kaphat és jól érvényesülhet - mondta. Hozzátette: a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás ugyanakkor nem nagyon szolgálja az ott végzettek versenyképességének javulását. Romániában magyar nyelven szerzett diploma milyen előnyt jelent? - tette fel a kérdést. Ha például ezt a pénzt arra fordítanák, hogy akár angol nyelvű, akár más világnyelven történő oktatást biztosítanának a kinti magyarok számára - hiszen magyar nyelven Magyarországon is tudnak diplomát szerezni - akkor versenyképességüket is erőteljesen javítanák - vélte. Utalva Sólyom László államfő, Szili Katalin háze lnök és Gyurcsány Ferenc véleménye szerint kudarccal végződött közelmúltbeli szlovákiai találkozóira, azt mondta, ha háromszor "lepofoznak minket", a nemzetpolitikai stratégiánk átgondolásra szorul. A beszámolót el lehet fogadni, de nem lenne baj újrag ondolni, hogy érdemes volte a közalapítványokat felszámolni, vagy a mostani utat folyatják, ami nem javítja a határon túliak helyzetét - jegyezte meg a képviselő.
