Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 2008.1 2 . 01 . 19 liga levelére reagált Kat hy Sinnott.) Sőt ha az írek rossz példát mutatnak, ez befolyásolhatja a többi kelta nyelv küzdelmét is az uniós elismerésért. Erős érvekkel dolgozik az ellentábor. Az ír bevezetése az EUintézményekbe évi 3,5 millió euróba (900 millió forintba) kerül, ebb ől csak a parlamenti tolmácsolás 360 ezer euró. Vagyis amikor egy írországi képviselő - bár angol az anyanyelve - úgy dönt, hogy írül szólal fel, ez percenként tizenháromezer eurót (3,4 millió forintot) kóstál. Ráadásul a kínosan kevés hozzászólás több min t egyharmadát ugyanaz a törvényhozó, Seán Ó Neachtain produkálta; jó néhányan meg se mukkantak őseik nyelvén. Fejtörést okoz a megfelelően képzett ír tolmácsok és fordítók felkutatása is, nem beszélve a (brüsszeli munkához elengedhetetlen) jogásznyelvész ekről. Az Európai Bizottság tavaly már megdorgálta Dublint: ha nem sikerül elegendő embert találni, ez alááshatja az ír mint hivatalos nyelv pozícióját. Nem véletlen persze, hogy ilyen nehezen lelnek írül tökéletesen beszélő tolmácsokra. Noha a négymillió s Írországban egy felmérés szerint egymillióan nyilatkoztak úgy, hogy meg tudnak szólalni írül, ennél nagyságrendekkel kevesebben vannak, akik anyanyelvi szinten boldogulnak a különleges nyelvvel. Ők főként a szigetország nyugati partvidékén, a Gaeltachtna k nevezett, ír ajkú régiókban élnek. E térségek fő gondja a szegénység - és ezzel együtt a lakosság elköltözése, a gael nyelv gyengülése. Tovább rontja a helyzetet, hogy a Gaeltachtok lakói és az ír nyelvet védelmező mozgalmak között korántsem felhőtlen a viszony. A mozgalmi "harcosok" a nyelvtudásukért irigylik a különleges régiókban élőket; az írül kiválóan beszélők viszont azért féltékenyek a nyelvőrző csoportokra, mert anyagi és intézményi támogatást kapnak az államtól. S ha ez sem lenne elég, a nyelvv édő mozgalmak kifogásolják, hogy az ír nyelvű térségekben előszeretettel használnak angol szavakat: ez szerintük nem más, mint lustaság, amely tönkreteszi a nyelvet. A gael anyanyelvűek ellenben kikérik maguknak, hogy más mondja meg, miként beszéljék a saj át nyelvüket. vissza Saját kicsinységüktől is félnek a szlovákok? MNO 2008. november 30. 19:48 Saját kicsinységüktől, tökéletlenségüktől, és a magyar nemzet „rosszabbik felétől” félnek a szlovákok – magyarázta a szomszéd ainkkal kialakult viszály okát Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A volt szlovák miniszterelnökhelyettes a Deák Ferenc Közéleti Klub Felizzó parázs című estjén kiemelte: a szlovák társadalomnak – akárcsak a magyaroknak – elsősorban pozitív k épet kellene kialakítani magukról. Elmondta: északi szomszédunknál a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Jan Slota csupán 12 százalékos támogatottsággal bír, és a szlovákok többsége mélységesen elítéli a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) eln ökét. Beszámolt arról, hogy magyarul nem beszélő szlovák állampolgárok többször megállították az utcán, arra biztatva őt és a határainkon túl élő magyarságot, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni. Akadt, aki bocsánatot kért Slota nevében nemzetünket megs értő cselekedetei miatt. A viszony jobbítása érdekében arra kérte a magyarokat, hagyjanak fel az afféle szélsőséges megnyilvánulásokkal, mint a szlovák nemzet zászlajának elégetése, hisz ezzel elősegíhetik, hogy „Slota és eszmerendszere etalonná váljon Szl ovákiában”. Jeszenszky Géza, egykor i külügyminiszter hangsúlyozta: a viszály nem a két ország belügye, hanem európai szintű probléma. Mint mondta, az Európai Unió vezetőit szembesíteni kell a Szlovákiában történtekkel, mert amíg „görög – török vitaként” tekintenek a magyarok ellen irányuló tá madásokra, nem számíthatunk segítségre. Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész úgy vélekedett, itthon és szomszédainknál is vannak nyertesei ennek a konfliktusnak – „nálunk első sorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök” – , hiszen ez alkalmas arra, hogy elterelj e a figyelmet a fennálló egyéb problémákról. Álláspontja szerint ha Magyarországot nem a jelenlegi szocialista kormány vezetné, nem fajult volna idáig az ellenségeskedés. Kifejtette, a jelenlegi vezetésnek nincs stratégiája és megfelelő eszköztára a megold áshoz, így hatalmon maradásukig nem számíthatunk változásokra. vissza
