Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 04 . 30 Románia Párt (PRM), ami arra utal, a szavazók megelégelték Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester kir ohanásait. Hasonlóak lettek a százalékos arányok a szenátusi voksolásnál is. A PSD bukaresti székházában - az exit pollok által jósolt 36 százalékos, biztosnak tűnő győzelmük láttán - már vasárnap este önfeledten ünnepeltek. A magát máris miniszterelnökne k tartó Mircea Geoana pártelnök biztosra vette, hogy 2000 után ismét a baloldal alakíthat kormányt, mondván, a lakosság változást akar. A Basescu bábjának tartott Emil Boc PDLelnök szerint viszont szó sincs baloldali győzelemről, a románok továbbra is a j obboldalt választották, a liberálisokkal együtt ugyanis meghaladják az 50 százalékot. A PSDPC nagyjából hozta négy évvel ezelőtti eredményét, a liberálisok viszont úgy érzik, egykori 7 százalékukról éppen azért futottak fel közel 20 százalékra, mert 2007 tavaszán megszabadultak koalíciós partnerüktől, a PDLtől, és eredményesen kormányozták végig kisebbségben az utóbbi másfél esztendőt az RMDSZszel. Kampányukat erősítette, hogy azt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezette. Noha matematikailag egyik nagy pártnak sincs szüksége a kormányalakításhoz az RMDSZre, ha összeáll az eddig kormányzó liberálisokkal, a biztos többséghez igencsak jól jön a magyar párt, amely a hét elején szinte biztosra vette a kormánytagság folytatását. A mérleg nyelvének szer epét a liberálisok töltik be, a nagykoalíciót ugyanis szinte minden elemző kizárja. A liberálisok kisebbségi kormányát a szociáldemokraták kívülről támogatták, ám nagy kérdés, felülkerekedike bennük a jobboldaliság, és visszatérneke régi partnerükhöz, a PDLhez, felújítva a 2004ben nyertes DA Szövetséget. Az első nyilatkozatok inkább az utóbbi változatot erősítik, Boc ugyanis - feltehetően államfői sugallatra - kizárólag jobboldali kormányzásban képes gondolkodni, ám nemigen hajlik egy újabb négyéves Tar iceanuminiszterelnökségre. Bogdan Olteanu PNLalelnök a HVGnek határozottan megerősítette, ha Tariceanu nem lesz kormányfő, ellenzékbe vonulnak. "Első koalíciós partnerünk az RMDSZ lesz" - mondta a HVGnek Olteanu, s nem zárta ki azt sem, hogy a kormányb an mellettük mindvégig kitartó magyarokkal együtt a szociáldemokratákkal közösen hoznak létre 60 százalék körüli parlamenti többséget. Az aktív politizálástól visszavonult Ion Iliescu egykori államfő - a PSD szürke eminenciása - is inkább a liberálisok fel é tolná a párt szekerét, és a HVG kérdésére annyit elárult, hogy először a PNLlel tárgyalnak. Más kérdés, hogy sem a liberálisok, sem a szociáldemokraták nem húznak egy irányba: a PNLben az OlteanuTariceanu tandem a PSD felé tart, míg a Ludovic Orban je lenlegi közlekedési miniszter fémjelezte szárny a PDLhez közeledne. A szociáldemokratáknál pedig a még mindig nagy hatalmú Iliescu nem akarja kormányfőnek az általa korábban "kis hülyének" titulált Geoanát. Beleszólhat persze mindebbe a Konzervatív Párt ( PC) is, amely ismét a szocdemek árnyékában jutott be ugyan a parlamentbe, de a hírek szerint sok pénzt pumpált a közös kampányba, s beterjeszthetik igényeiket. vissza IRHÁZI JÁNOS / ARAD Formatartó RMDSZ Románia: A fásultság okai Vajdaságma.info 2008. de cember 3. [17:31] Az 1989es forradalom utáni Románia hatodik parlamenti választása akár a pluralista demokrácia ünnepe is lehetett volna, ám a pártlisták helyett első ízben egyéni jelöltekre szavazó polgárok fásultsága, a 40 százalék alatti részvételi ar ány mást sugall. A balkáni országot az utóbbi húsz évben többször lett úrrá a fordulat hangulata. Először Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásakor, 1989 decemberében. Ezt követte az 1996. évi választások eufóriája, amidőn a kommunisták utódpártja (P SD) kibukott a hatalomból, s a lakosság nagy része egy végleges rendszerváltásban reménykedett. A PSD riválisai akkor a "második forradalom" jelszavával kampányoltak, arra utalva, hogy a hét évvel korábbi befejezetlen maradt. A magukat szociáldemokratává á tnevező kommunisták (e párt soraiban található a legtöbb egykori vezető káder, titkosszolgálati ügynök és tiszt, továbbá a rendszerváltás anyagi haszonélvezője) azonban 2000ben visszatértek, és négy éven át megint az ő kezükben volt a kormányrúd. 2004. no vemberi választási vereségüket ismét országos lelkesedés fogadta, ám az eufória hamar elszállt - akárcsak az, amely az ország EUcsatlakozásakor (2007 januárjában) töltötte el az embereket.
