Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 2008.1 2 . 01 . 13 Az új kormány lehetséges politikai összetétele kapcsán annyit mondott: korai lenne találgatásokba bocsátkozni, hiszen a következő napokban kezdődnek a tárgyalások. „Egy biztos: Romániának a következő években stabil, meggyőző többségű kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely képes egy európai reformot végigvinni ebben az orszá gban” – mutatott rá Markó Béla. Exit poll eredmények Antena3 hírtelevíziónak a CCSB kutatóintézet által elvégzett felmérés eredményei szerint a képviselőjelöltekre leadott szavazatokból a Szociáldemokrata Párt és Konzervatív Párt szövetsége (PSDPC) 3 6,5, a DemokrataLiberális Párt (PDL) 30,06, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,4, az RMDSZ pedig 6,7 százalékot kapott a vasárnap este 21 órakor zárult parlamenti választásokon. A szenátusban a szociáldemokraták 36, a demokrataliberálisok 30,9, a nemzeti liberálisok 20,2 százalékot kaptak. E felmérés szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei a szavazatok 7,3 százalékát kapták. A Realitatea hírtelevíziónak az INSOMAR közvéleménykutató intézettel készített felmérést. Ezek szerint a Szenátusban a PSDPC 35,9, a PDL 31,1, a PNL 19,9, az RMDSZ pe dig 6,7 százalékot kapott. A képviselőjelöltekre leadott szavazatok a következőképp oszlanak meg: PSDPC 36,2, PDL 30,3, PNL 20,4 valamint az RMDSZ 6,7 százalék. A két felmérés eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZnek 22 képviselői és 11 szenátori ma ndátum jut. Nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt a Nagyrománia Párt, a kutatóintézetek alig több mint két százalékra becsülik a nacionalista szervezetre leadott szavazatok arányát. Az új választási törvény A 2008 márciusában életbe lépett új választási törvénynek köszönhetően az idei választás jelentősen eltért az eddigiektől. A korábbi csupán arányos képviseleti rendszer helyett egy vegyes rendszert dolgoztak ki, amely az arányosságot ötvözni próbálja a jobb elszámoltathatósággal és közve tlenebb választóképviselő kapcsolattal. A legfontosabb különbség, hogy megszűnt a politikai pártok által összeállított lista, így a választópolgárok már nem pártokra, hanem egyéni jelöltekre szavaznak. A jelenlegi választási törvény szerint Románia terü letét a megyei konstrukció alapján 40 +1 (Bukarest) választói kerületre osztották fel, amelyek a lakosságszám alapján további egyéni körzetekre tagolódnak. A választókörzetek között a lakosság arányának megfelelően osztódnak a parlamenti mandátumok is, de minden megyében legalább négy képviselői és két szenátori egyéni kerületet alakítanak ki. A körzetek felállításában az utolsó népszámlálás eredményét vették figyelembe. Így 70,000 lakos egy képviselőt küldhet a Parlamentbe, a szenátorok pedig 160,000 lakos t képviselnek majd. Az új jogszabály szerint a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok is képviselve lesznek az új román parlamentben, hiszen létrehoztak egy Románia területén kívüli választói kerületet is. Két szenátori hely betöltésére, valamint n égy képviselőre lehet voksolni a négy választói körzetben. A rendszer másik újdonsága, hogy a régi 5 százalékos küszöb mellé bevezettek egy alternatívát, így most már hat képviselői és három szenátusi választókerület egyidejű megnyerésével is bejuthat a párt a parlamentbe. Tehát a választás során azok a képviselők juthatnak be a Parlamentbe, akik jól teljesítenek körzetükben, vagy amennyiben pártjuk országos szinten ér el jó eredményt. A romániai nemzeti kisebbségek szervezetei legtöbb 18 képviselői man dátumot szerezhetnek a választásokon. Ezek a parlamenti székek a kisebbségi képviselői számára vannak fenn tartva, megszerzésükhöz arra van a szükség, hogy az adott közösség a kapott szavazataik alapján, országos szinten elérje a választási együttható legk evesebb 10 százalékát. vissza