Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 1. 27 . 16 A 3437 százalékra becsült egykori szövetséges PDL, bár készített egy válságmegoldó csomagot, új kormányt és változást ígér, s a négy évvel ezelőttihez hasonlóan ismét Theodor Stolojan egykori kormányfőt ajánlják miniszterelnöknek. A fő kérdés azonban az, mire képes a felmérésekben szintén 35 százalék körüli eredményre tartott PSD és a Konzervatív Párt (PC) alkalmi választási koalíciója, amely csak azért jött létre, hogy a konzervatívok a szocd emek hátán belovagoljanak a parlamentbe. Az erőviszonyok láttán a kampány véghajrájában minden szakértő a kormánykoalíciós esélyeket latolgatta Bukarestben. Abban mindenki egyetért, hogy bárki bárkivel összeállhat. A legtöbben a 2004es jobboldali PDLPNLtandem, a DA Szövetség felmelegítését valószínűsítik, amelyhez csatlakozva a jóval az 5 százalékos küszöb fölé várt RMDSZ lenne a megnyugtató többség biztosítéka. Ennek egyetlen akadálya lehet, hogy ez esetben Tariceanu újra kormányfő akar lenni, ami azon ban egyáltalán nem tetszik Traian Basescu államfőnek, a demokraták korábbi elnökének, aki éveken át hiába próbálta kibillenteni a kormányfői székből a liberális politikust. Csakhogy Geoana PSDelnök - aki a parlamentben támogatta a liberálisRMDSZ kormányt - annyira összemelegedett Tariceanuval, hogy állítólag hajlandó belemenni egy PSDPCPNLtriumvirátusba. Basescu azonban a háttérből a mai napig dróton rángatja a PDLt, és biztos, hogy megpróbálja megakadályozni kiszorítását a hatalomból. Az RMDSZ pedig, ha ismét bejut a parlamentbe, Markó Béla pártelnök nyilatkozatai szerint bármilyen koalícióba hajlandó beszállni. Egyedül a NagyRománia Párttal (PRM) nem akarna közösködni, az azonban közvéleménykutatók szerint nem fogja átlépni a parlamenti küszöböt. A pártok legádázabb ellensége azonban a gazdasági válság első szelét érző lakosság távolmaradása lehet. A közvéleménykutatók többsége rekordalacsony részvételt jósol a 43 választókerület 315 képviselői (illetve 137 szenátori) választókörzetében. Pedig a v oksolásba a diaszpórát is bevonják, a külföldön élő román állampolgárok két szenátori és négy képviselői választókörzetben, összesen 221 helyen szavazhatnak, jobbára kint élő jelöltekre. A PNL és a PRM a Moldovai Köztársaságban talált magának néhány jelölt et. Az RMDSZszimpatizánsok pedig például a Sepsiszentgyörgyön született, de főként Magyarországon élő Dancs Annamari könnyűzenei énekesnőre és az USAban dolgozó Károlyi Béla tornászedzőre voksolhatnak. A párt a Romániában élő tagjai közül is állított jel öltet külföldön: Kötő József kolozsvári színháztörténészegyetemi tanárra Ázsiában és Afrikában lehet majd szavazni. IRHÁZI JÁNOS / BUKAREST Voksolási matematika Szakadó láncszemek vissza Hamis beszédek HVG 2008. november 26. 00:00 | Orbán Viktor bejelentette: a Fidesz elnökség e határozatban szólítja fel a Magyar Nemzeti Bankot, hogy csökkentse 6 százalékra az alapkamatot. A Fideszelnök nyilvánvalóan azért lép fel ezzel a követeléssel, mert azt hallja a vállalkozóktól, hogy elviselhetetlenek számukra a magas kamatok, és Orbán m indig azt mondja, amiről azt gondolja, hogy hallani szeretnék tőle, legyen szó adó- és járulékcsökkentésről vagy éppen a villamosenergiaár mérsékléséről. Persze, az áram valóban drága, csak éppen ennyibe kerül. A gazdaságot terhelő adók valóban magasak, c sak éppen szükség van rájuk a kiadások finanszírozásához. És a kamat? Miért is emelte fel a monetáris tanács az alapkamatot? Miért tartja fél százalékpontnyi csökkentés mellett is magas szinten? Mert különben nem volna elégséges ösztönzés a megtakarítás ra, az állampapírvásárlásra. A Magyarországnak nyújtott nemzetközi készenlétihitelkerettől a finanszírozási egyensúly nem állt helyre. Meglátom a televízióban Járai Zsigmondot. Járai azt mondja: igaza volt az MNBnek, amikor az adott helyzetben felemelt e az alapkamatot, és igaz az is, hogy radikálisan csökkenteni kellene azt. Merthogy növekedésorientált gazdaságpolitikára lenne szükség, amihez hozzátartozik a kamatok mérséklése, csakhogy ez feltételezné az állami kiadások radikális visszafogását is. A Kl ubrádióban kérdésre hozzáteszi, hogy az alapkamat radikális csökkentése nem volna helyes, mint ahogy pár nappal később Szapáry György mondja ugyanezt.
