Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 47 „Olvasta m olyan felmérést, hogy a romániai magyarok 25 százaléka román országos napilapokból tájékozódik. De nem csak a tájékozódási igényről van szó, hanem úgy gondolja a romániai magyar olvasó, hogy a román lapokból színvonalasabb tájékoztatáshoz jut” - vélekedi k Stanik István. Ezzel szemben Magyari Tivadar szerint nem csak a színvonal a meghatározó: „Amikor a Krónika indult, akkor volt egy olyan feltételezés, hogy le lehet fedni azt a piaci szegmenst, amely akkor román országos napilapokat olvasott. De nem gon doltak arra, hogy azért olvasnak román lapokat, mert valójában a román sajtónak a tipikus tematikáját, témaválasztását esetleg elemzési anyagát keresik.” Milyennek kellene lennie egy országos magyar napilapnak ahhoz, hogy jövedelmező legyen? „Annak ide jén - ez most már valószínűleg nem titok - kidolgoztunk erre egy koncepciót piackutatásokra alapozva és szakmai szempontokat is figyelembe véve, körülbelül 810 évvel ezelőtt. Abból az derülne ki, ha elővennénk, hogy akkor tudna egy országos napilap talpon maradni, ha regionális kiadásokra bontaná le magát. Tehát volna egy közös törzse és koncepciója, de módosított változatait lehetne megtalálni Marosvásárhelyen, Kolozsváron vagy a Székelyföldön. Sőt az is elképzelhető lenne, hogy egyfajta változat menjen a kisvárosokba vagy falvakba, és egy másik a nagyvárosokba. De ez jóval nagyobb befektetéseket igényel, és nagyobb munkatársi gárdát.” Stanik István szerint is probléma, hogy kevés a jól képzett újságíró, országos napilapot pedig csak kiváló szakemberekke l lehetne jól működtetni: „Mindenek előtt nagyon jól felkészült újságírókra lenne szükség, olyanokra, akik nagyon jól megtanulták a szakmát, de ugyanakkor egy megalapozott műveltséggel és erkölcsi tartással is rendelkeznek. Ezt úgy lehetne orvosolni, ha me goldanánk az újságíróképzést. Ennek a hatása pedig nyilván később, mondjuk 10 év múlva jelentkezne.” A szakértő szerint a lapok sikeressége azonban nemcsak az újságírókon múlik, hanem nagymértékben függ az olvasók igényeitől és szokásaitól, illetve a vál lalkozóktól is: „Kellene egy tudatosabb középosztály, olyan értelmiségiekre gondolok, akik nem elégszenek meg azzal, hogy csak a televízióból tájékozódjanak a világ és az ország dolgairól, hanem elvárható lenne egy alaposabb érdeklődés. Elvárható lenne a romániai magyar vállalkozóktól, hogy hirdetéseikkel akár szponzori minőségben támogassák a sajtót. Itt természetesen nem karitatív gesztusokra gondolok, hanem arra, hogy ez egy kölcsönösen előnyös egymás mellett élés kellene legyen, egy szimbiózis, mint a hogy ez hagyományosan történni szokott. De azt veszem észre, hogy a magyar vállalkozók sokkal szívesebben hirdetnek a román lapokban, mert úgy gondolják, hogy azoknak nagyobb a piaca.” Stanik szerint a politikumtól függetlenül nem lehet jövedelmezően műk ödtetni egy országos magyar napilapot: „Az országos napilap, mivel nem rendelkezik olyan piaccal, ami eltartaná, más forrásokból próbálja fenntartani magát. A legnyilvánvalóbb forrás az a politika, amely megpróbálja a saját értékrendjének a népszerűsítéséh ez felhasználni. Ez tulajdonképpen, ha jól csinálnák, nem volna baj. Ha nem is ennyire direkt összefüggésben, de így történik ez a világon mindenütt. Van, ahol ezek a kapcsolatok lazák és elegánsak és finomak, van, ahol ezek a kapcsolatok szorosak és durvá k.” Stanik István szerint minden lap valamilyen politikai érdekcsoporthoz tartozik. De ez önmagában nem jelent problémát, példa erre az amerikai elnökválasztás: „Az amerikai elnökválasztási kampányban a milliós példányszámban megjelenő amerikai lapok n yíltan felírták a fejléc alá, hogy melyik elnökjelöltet támogatják. Nem ezzel van a baj, hanem azzal, ha a politika szócső színvonalára degradálja a sajtót, és nem hagyja, hogy az élje a saját életét. Vagyis, hogy végezze a maga dolgát, és képviselje azt a z értékrendet, amelyet a politika is képviselne. Ha ez a két értékrend valahol találkozna, abból profitálhatna a politika is, meg a sajtó is. A politika azonban általában türelmetlen. Nem várja meg ezt a találkozást, elébe megy a találkozásnak, és kierősza kolja. De ez már olyan helyzetet teremt, ami megfosztja hitelétől a sajtót.” vissza a beszélgetés az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsorában hangzott el
