Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 17 – Számunkra november a gyász hónapja – hangsúlyozta Gajdos István. – Legfőképpen azért, mert magyarok ezrei nem tudták és a mai napig sem tudják megtalálni őseik sírját, akiket a sztalini rendszer egyetlen tollvonással küldött a malenykij robot poklába. Ér tük nem szólt a harang. Legtöbbjüknek még a végtisztességet sem adták meg, így jeltelen sírokban nyugszanak Szolyván és szerte a volt Szovjetunióban. 64 év elteltével az egykori halálkatlanban, ma emlékparkban, megszólalt a harang. Ideszólítva a megemlékez őket, a túlélőket, minket, s ideszólítva az áldozatok lelkeit is. A Vásárosnamény adományaként érkezett harang szava arra hívja fel a figyelmünket, hogy ilyen tragédiának soha többé nem szabad megtörténnie. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Beregszász polgármestere Tollas Tibor következő sorait idézte a hallgatóságnak: "Ki vérrel derített hajnalt hazájára, feljegyzi a nemzet aranytáblájára. S ki az igazságért harcol mindhalálig, Holta után tüstént egy csillaggá válik." – Nem véletl en hát, hogy megszámolatlanul sok csillag ragyog éjszakánként a magyarok fölött. Itt, Kárpátalján és Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken is. A sors valahogy úgy hozta, hogy a magyarságnak mindig több véráldozatot kellett hoznia szabadságáért. S éppen e zért nemzetünknek van talán a legtöbb csillaga az égen. Ezek között pedig ott vannak az 1944ben elhurcolt ártatlan magyar áldozatok is, akiknek egyetlen bűnük nemzetiségük volt. Ezentúl, ha megszólal a kápolna harangja, a lelkeik mindannyiszor eljönnek kö zénk, hogy segítsenek és utat mutassanak számunkra – folytatta Gajdos István. A megemlékezőket köszöntötte Reöthy János, Szolyva polgármestere, Czabán Sára, a magyar Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa, Brenzovics László, a megyei tanács alelnöke. Dupka György, az emlékparkbizottság titkára átadta a SzabolcsSzatmárBereg megyéből elhurcoltak névsorát Jüttner Csabának, Vásárosnamény polgármesterének, aki elmondta: a harang nem csak Szolyva határáig szól. A CsonkaBeregben mindig hallani fogják, akik emlék eznek. vissza Életfa a mártíroknak KISZO 2008.11.25. Emlékművet állított a Kárpátaljai Református Egyház a szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönt szenvedett és egy időre lelkipásztori szolgálatuktól megfoszto tt papok emlékére. 1944ben negyven kárpátaljai lelkészt vetettek börtönbe, vittek haláltáborokba. A Beregszászi Püspöki Hivatal kertjében felállított emléktáblán az ő nevük olvasható. – Gyakran halljuk, milyen fontos az emberi szabadság, pedig ma is so k minden szab határt az ember szabadságának – hangsúlyozta ünnepi beszédében a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. – Bár már nem kell attól félnünk, hogy bomba esik házunkra, vagy eltalál egy golyó, ug yanis a háborúnak vége. Egyszer mégis megtörtént az, hogy embereket ok nélkül elhurcoltak. A felállított emlékmű üzenete az itt és távolabb élők számára egyaránt az, hogy intsen bennünket: ami megtörtént, az soha, semmilyen formában ne történhessen meg újr a – jelentette ki Bölcskei Gusztáv. A Kárpátaljai Református Egyház püspöke a '44ben történtekről szólt. – Fájdalmas kérdésekre keresték a választ az emberek. Sztalini lágerek, odaveszett emberek, özvegyek, árvák sírása hangzott a templomokban – emelt e ki Zán Fábián Sándor. – Azoktól várták az emberek a választ, az Isten válaszát, akiket erőszakkal kivontak a gyülekezetből, a családból, abból a csonka egyházból, ami akkor a Kárpátaljai Református Egyházat jelentette. Kárpátaljai lelkészek, ők azok, aki k igyekeztek választ adni, akik igét olvastak, vigasztalást adtak.
