Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 25 . 40 szlovákul. Voltam egy magyar iskolában, beszéltem a gyerekekkel, és egy szót sem értettek. Íg y tanítanak Magyarországon Szlovákul." Slota szerint a magyarok művileg kirekesztik magukat a társadalomból azáltal, hogy nem tudnak jól szlovákul. "Mintha más államban lennének - mondta Slota. - Úgy vélem, ez nem normális. Finnországban, ahol svéd kisebb ség él, beszélnek svédül és finnül is, ám ezek az emberek magas szinten beszélnek finnül is. Nálunk, DélSzlovákiában alig akad valaki a magyarok közül, aki tud szlovákul." (SITA) vissza Szlovákok és magyarok – több, ami öss zeköti, mint amennyi szétválasztja őket Felvidék.ma 2008.11.25. I. István király minden bizonnyal nem egy úgynevezett „nemzetieskedőt” a Duna mindkét partjáról a butaságai miatt térdre kényszerítene és legkevesebb huszonötöt mérne rájuk. Ő ugyanis tökél etesen tisztában volt azzal, hogy a történelmi Magyarországon (Magyarhonban, Hungáriában), ahol uralkodott, egyetlen nemzetiségnek sem volt joga a másik fölé kerekedni – írja Michal Svoreň a Pravda című lapban. Jegyzetét így folytatja: Uralkodása óta ugyan több mint ezer év telt már el, de mintha az emberek kezdenék elveszíteni a józan eszüket. A 18. század végén a szlovák hazafiak is büszkék voltak Magyarhonra, melyet saját hazájuknak is tekintettek. Nem egy közülük pedig kész volt életét áldozni Hungáriáé rt, például a törökellenes vagy éppen a Habsburgellenes harcokban. Az egyszerű nép meg persze gürcölt és robotolt az uraság földjén, függetlenül attól, hogy az éppen magyar vagy pedig szlovák volt. Gürcölt és kulturálisan a népdalokban élte ki magát, mely ek szlovák és magyar környezetben egyaránt keletkeztek és terjedtek. Erre az is bizonyíték, hogy nem egy magyar népdalt szlovák környezetben, szlovákul is énekelnek, mégpedig ugyanarra a dallamra. Nagy kár, hogy még senkinek sem jutott az eszébe, hogy ös szegyűjtse ezt a közös népdalkincset és kiadja valamilyen közös, szlovákmagyar énekeskönyvben. Ebben a helyzetben, amikor a kölcsönös kapcsolatok nem éppen a legjobbak, talán egy ilyen lépés oldaná valamelyest a feszültséget, tompítaná az éles támadófelül etet, és így legalább annyira közel kerülnénk egymáshoz, mint amennyire elődeink megértették egymást NagyMagyarországon. Tényleg sok közös van bennünk, nem csupán a népdalaink, de a konyhánk vagy a népi hímzéseink is, bár ezt a különlegességet eddig még s enki sem vette rendesen szemügyre. Mert mindig jobb és értelmesebb dolog a kölcsönös kapcsolatokat arra építeni, ami bennünket összeköt. Nem árt, ha tudatosítjuk, hogy talán a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor, szlovák gyökerekkel rendelkezett. És azt is, hogy a 19. században még Békéscsaba volt a legnagyobb szlovák város. Az egyszerű embereknek nincsenek egymással problémáik, és ha valamilyen gubanc mégis keletkezik a szlovákmagyar kapcsolatokban, akkor a mögött minden esetben a politikusok primitívs ége és butasága leledzik. De hogy ne sértsük meg a politikusokat, el kell mondani, a butaságnak egyetemesebb jellege van és senki sincs beoltva ellene. Ezt jól lehetett látni a dunaszerdahelyi futballstadionban is, ahol a nagy transzparensekre pingált „vol tunk, vagyunk, leszünk” feliratban a butaság nagyon sűrítve jelent meg. A hétköznapok emberei mindig segítették egymást, mivel problémáik nagyon közeliek. Már csak ezért is feltételezhető, hogy a jelenlegi feszültség a szlovákmagyar kapcsolatokban csökken ni fog. Egyszerűen kell, hogy csökkenjen! És nem azért, mert a mostani politikusoknak vagy radikálisoknak egyszeriben megjön a józan eszük, vagy mert a butaság elveszítené mindent átölelő nemzetközi jellegét. Szerencsére itt élnek ugyanis az egyszerű ember ek, akik képesek arra, hogy békében éljenek egymás mellett, mint ahogyan azt már évszázadok óta is teszik. És talán a politikusok butaságaira is egyszer sikerül majd gyógyírt találni, talán már a legközelebbi választásokon. viss za Michal Svoreň, Pravda Jóléti ígéretdömping Romániában Világgazdaság 20081125 A válságkezelés szempontjából a legrosszabbkor jön a november 30i választás Egyetlen pártnak sincs reális gazdasági programja, és egyikük sem veszi komolyan a gazda sági válságot – összegezte a vasárnap esedékes romániai parlamenti választásokat megelőző kampány légkörét Nicolae AlexandruChidesciuc, az ING Bank bukaresti vezető elemzője. Akárki nyeri is meg a választást, az új kormány betarthatatlan jóléti ígéretek f ogságában lesz kénytelen felvenni a harcot a gazdasági krízissel. A 37 százalékos
