Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

2008-11-25

MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 



2008.11.

25

. 10 Cikkek:  A KMKSZ elnökségének nyilatkozata a felvidéki magyarságot ért tám

adásokkal

kapcsolatban Káprátalja

 2008.11.21. A KMKSZ elnöksége sajnálatosnak tartja a felvidéki magyarokat sújtó támadássorozatot. Annál is inkább, mivel

az az Európai Unióhoz tartozó, magát demokratikus

nak hirdető Szlovákiában történt. A Szövetség elismeri és támogatja minden nép jogát saját önazonosságának teljességben történő megéléséhez,

amely azonban nem lehet a többség privilégiuma, az a kisebbséget is ugyanúgy megilleti. Úgy véljük, hogy a 21.

sz

ázad Európájában nincs helye a sovinizmusnak, amely nem segíti, hanem éppenséggel hátráltatja a nemzeti lét

valódi kiteljesedését, s rontja az európai népek békés együttélésének és együttmunkálkodásának esélyeit. Különösen veszélyesek ezek a tendenciák a

z oktatásban, hiszen ahogyan azt Ukrajnában is megfigyelhetjük, azok

épp a nemzetiségek jövőjének letéteményesét - az ifjúságot sújtják. A KMKSZ ezért fontosnak tartja, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormányzat, mind pedig az Európai Unió,

illetve az oda törekvő államok tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az elvakult gyűlölet sémái ne

verhessenek gyökeret az országos és az európai reálpolitika terrénumán, s a kisebbségben élő népcsoportok is

megkaphassák azokat az egyéni és kollektív jogoka

t, amelyek egyedüli garanciái a hosszú távú közös

építkezésnek. Ungvár, 2008. november 14. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége 



vissza  A KMKSZ választmányának nyilatkozata a kárpátaljai magyar oktatás hely

zetével

kapcsolatban Kárpátalja

 2008.11.21. Az ukrajnai oktatáspolitikában felerősödtek azok a törekvések, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségeket,

többek között a kárpátaljai magyarságot. Az oktatási minisztérium rendelkezései alapján több olyan intézkedést

hoztak, amelyekkel a magyar iskolások

at egyenlőtlen versenyhelyzetbe kényszerítették, ami máris lecsökkentette a

felsőoktatásban részt vevő magyar diákok amúgy is aránytalanul alacsony számát, egyben elindította a magyar

iskolahálózat leépülését, amelyet a magyar iskolák első osztályába beíra

tott tanulók számának csökkenése, illetve a

párhuzamos ukrán tannyelvű osztályok megjelenése is mutat. Az ukrajnai oktatáspolitika a nemzetiségi nyelven történő oktatást ideiglenesnek, az abban részt vevők számára

hátrányosnak tekinti. Ezért alapkoncepci

óként az oktatás fokozatos ukrán nyelvre történő átállítása által kívánja

"megoldani" a nemzetiségi oktatás problémáját. Mindezt az is bizonyítja, hogy bár Ukrajna Alkotmánya garantálja az anyanyelven történő oktatást, az anyanyelven

történő emelt szintű érettségizés lehetőségét jövőre már nem kívánják biztosítani, amivel durván megsértik az

esélyegyenlőség elvét. A kisebbségek nyelvének háttérbe szorítását mutatja az az abszurd helyzet, hogy az idegen nyelv szakokkal

ellentétben a magyar szakra felvéte

lizőknek már nem kell magyar nyelv és irodalomból vizsgát tenniük. Az oktatási szervek álságos módon az ukrán nyelv elégtelen tudására hivatkozva úgy kívánják a magyar

gyermekeket megtanítani az állam nyelvére, hogy elveszik tőlük az anyanyelven történő

tanulás értelmét, s ezáltal

nyelvük feladására késztetik őket. Mindez nem más, mint a kisebbségek célirányos beolvasztási programja.