Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 24 . 33 A Szeben megyei Medgyes Báthory István iskola számára viszont a csökkenő diáklétszám jelent gondot: 10 év alatt a magyarul tanulók száma felére csökkent. Sőt, a környékbeli települések gyerekeit sem tudják meghódítani, mivel az iskola buszkérdése még mindig nem oldódott meg. Noha Nagyszeben magyarsága alaposan kitett magáért, s a tavalyi európai kulturális főváros rendezvénysorozata alkalmával Kolozsvárt vagy Marosvásárhelyt megirigyeltető gazdag és színvonalas programot bonyolított l e, a diáklétszám ott is gond. Csakhogy Nagyszebenben nem a szórványvidékekre jellemző elrománosodás, hanem az elnémetesedés jelenti a kihívást, legalábbis a tanintézmények számára. Szeben megyében óvodától érettségiig összesen 362 diák tanul magyarul, míg német tagozatra 7500an, s közülük minden negyedik magyar gyerek, ismertették a helyzetet a nagyszebeni vendégek. Mivel arrafelé roppant gyakoriak a magyarromán vegyesházasságok, a gyermekek beiskoláztatásánál ott van a kézen fekvő semleges megoldás: ném et iskolába íratják. Főleg, hogy a magyarok és a románok jelentős hányada magasabb rendűnek tartják a német kultúrát, mint sajátját. Ez ellen a magyar tagozat nem igazán tud tenni, noha bentlakással, iskolabusszal, illetve jóval átlagon felüli anyagi körül ményekkel kecsegtet. Mégsem olyan fekete az ördög: a vendégek éppen a szórványban látogatták meg a rendszerváltás után létesült legjelentősebb erdélyi magyar iskolát, a Téglás Gábor nevét viselőt dévai tanintézményt. Illetve szintén egy környékbéli példa érdemelte ki a 80 eurós őrdíjat: mivel falujukban nincs magyar iskola, a bácsii Tolma család mindent megmozgatott, hogy két elemis gyereke mégis magyarul tanulhassanak, s sikerült megoldani a szállítást a dévai Teglás iskolába. Ráadásul úgy, hogy otthon ké t kisebb gyermeket néhány év múlva szintén a Téglásba készítik! Végül is a magyarság hit kérdése, ahogy az orsovai szórványból érkezett vendégek fogalmaztak. SzombatfalviTörök Ferenc kezdeményezésére, pedig aláírásokat gyűjtöttek, hogy vegyék rá az örmén yek által alapított, magát multikulturálisnak tituláló Szeben megyei Erzsébetváros (Dumbrăveni) vezetőit, hogy nevezzenek el egyegy utcát vagy teret a város kiemelkedő örmény, magyar, illetve német nemzetiségű személyiség után is. vissza Meciar is kitörölné a magyar földrajzi neveket Nyugati Jelen , 2008. november 23., 15.09 Kizárólag szlovák nyelven használják a földrajzi neveket a szlovákiai magyar iskolák tankönyvei! - szorgalmazza a legkisebb szlovák kormánypárt. A Vl adimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom erről országos tanácsának szombati ülése után tett bejelentést Pöstyénben. Meciarék azt követően foglaltak így állást, hogy a szlovák kormány szerdai révkomáromi kihelyezett ülése után Robert Fico m iniszterelnök kétnyelvű földrajzinévhasználatra tett ígéretet a kisebbségi iskolák tankönyveiben. Egy héttel ezelőtt magyar kollégájának, Gyurcsány Ferencnek is a tankönyvügy mindenki számára megnyugtató rendezését ígérte. A 150 fős pozsonyi parlamentben 55 vokssal rendelkező Fico a kétnyelvű megoldás törvényi rögzítéséhez minden jel szerint csak az ellenzékre számíthat, hiszen a Meciarpárt mellett a másik kormányerő, Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja is a csak szlovák nevek használatát támogatja. Az any anyelvű földrajzinévhasználatot a magyar párt törvénymódosító javaslattal akarja a szlovák oktatási törvénybe juttatni - ez ugyan több évtizedes gyakorlat Szlovákiában, de lényegében csak szokásjog alapján. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Ficóval tarto tt múlt szombati révkomáromi tanácskozása után abszurdumnak nevezte, hogy az anyanyelvű földrajzinévhasználat a 21. század elején nem természetes, hanem megkérdőjelezett valami. A tankönyvügy érdemi vitája a jövő héten kezdődő pozsonyi parlamenti ülésszak on várható.(FH) vissza
