Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 24 . 26 – Három okból indultam ebben a választókörzetben. Egyrészt ez egy nagy többségében magyarok által lakott régió Maros megyén belül, amelynek gazdasági fellendülésre van szüksége, mert ha leszakad, akkor az egy tömbben élő erdélyi magyarság gyakorlatilag a két székely megyére korlátozódik. Másrészt a magyarság magas aránya miatt itt el lehet érni az ötven százalékos eredményt, amely nélkül független jelöltként nem lehet mandátumot szerezni. Harmadré szt pedig nem akartam egy olyan marosvásárhelyi megméretést, amely arról szólt volna, hogy Frunda György a kommunista rendszerben besúgotte engem vagy sem (az RMDSZ szenátora Marosvásárhelyen indul egy újabb szenátori pozícióért – a szerk.). – Hogyan tud ja felvenni a versenyt az RMDSZ hosszú évek óta bejáratott kampánygépezetével szemben? Az országút mentén már láthatók Markó óriásplakátjai. – Nekem egyetlen óriásplakátom sem lesz, hiszen egy ilyen hirdetés igen sokba kerül. Egyébként nem szeretnék verse nyt futni a politikai pártok kampányával. Ehhez nincs meg az anyagi hátterem, de az a struktúra sem áll mögöttem, amely Markót támogatja. Amúgy pedig a kampányomban éppen azt szeretném hangsúlyozni, hogy én más típusú ember vagyok, s másfajta politikának v agyok a híve, mint ellenjelöltem. Ugyanakkor élvezem Tőkés László támogatását, akinek 1989 novemberében ügyvédje voltam a temesvári perben. A ma már európai parlamenti képviselőként is ismert református püspökkel azóta is szorosan együttműködöm, amikor szü ksége van rá, jogi segítséget nyújtok neki. Például, amikor az Associated Press hírügynökség azt adta közzé Tőkés Lászlóról, hogy besúgó volt a kommunista rendszerben, rágalmazási pert indítottam a médium ellen és azt meg is nyertük. A kampány egyik fontos mozzanatának tartanám, hogy egy élő televíziós vitaműsor keretében ütköztessük véleményeinket Markó Bélával. A magyar nyelvű vita megrendezésére a Duna televíziót, a románra a bukaresti Realitatea hírtévét kértem fel. – Amennyiben sikerül megszerezni a szenátori mandátumot, milyen elsődleges célkitűzésekkel kezdi el tevékenységét? – Nem kell feltalálnom a spanyol viaszt. A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ programja tartalmazza a régóta ismert tennivalókat. Számomra ennél sokkal lényegesebb az, hogy a hel yszínen tájékozódjak és jegyezzem fel a falvak égető és orvosolandó gondjait. Fontosnak tartom továbbá a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének fejlesztési programját, s annak képviseletét fel is vállalom, a szavazókörzetben élők mindennapos gondjaira kerese m a választ. Az RMDSZ választási jelszava „Együtt tovább”. Csakhogy én erre azt kérdezem, ki tudja merre? Ezt kellett volna megbeszélnünk, de mindhiába javasoltam a tévévitát. – Nemrég nyílt levelet írt Markó Bélának, amelyben egyebek mellett azt is felr ója az RMDSZ elnökének, hogy felelőtlen kampánykijelentésekkel igyekszik szítani a román nacionalisták indulatait. – Figyelemmel követtem, mivel készül az RMDSZ és vezetője a következő négy évre, és semmi újat nem találtam. Mondhatnám, újra a régi, jól be vált forgatókönyvek szerint zajlik a kampány. Az egyedüli újdonság, amivel a kampány kezdetén kirukkolt Markó, az a javaslat volt, hogy a tömbmagyar közegben kötelező módon tanuljanak magyarul a román gyerekek. Azt régóta mondogatom, milyen fontos lenne a magyarok mellett élő románok magyar nyelvismerete, a kultúránk megismerése. Ezzel a javaslattal azonban nem így és ilyenkor kellett volna előállni. Két évig, mint oktatási ügyekkel foglalkozó miniszterelnökhelyettes Markó ezt a témát mellőzte. Ezért most csak azt látom, hogy szándékosan fel akarta hergelni a román embereket magyar szavazatszerzés érdekében. Ezzel a módszerrel az egyébként jó alapgondolatot sikerült is lejáratnia. – Ma már nyíltan lehet beszélni Romániában a magyar autonómiáról, mint java slatról. Mi kell ahhoz, hogy ez meg is valósuljon? – Az autonómiát csak egységes fellépéssel, nemzetközi támogatással és a román közvélemény megdolgozásával érhetjük el. Az RMDSZ „kampányautonómia” stílusa igencsak hátráltatja az ügyet. Hozzáállásuk kétarc úságát két adattal bizonyítom: 2004ben a Székely Nemzeti Tanács Csapó József által kimunkált törvénytervezetét csak hat képviselő írta alá, ráadásul 18 év óta nincs egy, az érdekképviselet által kidolgozott vagy elfogadott, autonómiáról szóló törvényterve zet. Azt örvendetesnek tartom, hogy valamennyi magyarországi parlamenti párt és Sólyom László köztársasági elnök is támogatandónak tartja autonómiatörekvéseinket. mno.hu vissza
