Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 24 . 17 Amint azt mostanában Markó többször is elmondta, hétvégi beszédének felvezetőjében utalt arra, hogy az Egyesült Államokra számíthattunk a kilencvenes években egyéni, jogi, nye lvi és oktatási kérdésekben, az autonómia ügyében viszont már kevésbé. „Bízom abban, hogy a Demokrata Párt győzelmével ez a szemlélet valamelyest megváltozhat – tette hozzá Markó. – Az Európai Unió, miként a kilencvenes években sem, most sem foglalkozik k ellő súllyal ezekkel a kérdésekkel, hiszen például Franciaország semmitől nem tart jobban, mint az autonómiáktól és a közösségi jogoktól, és még néhány országot ide sorolhatnánk. Nincs tehát egyetértés Európában ilyen éles kérdésekben.” „Magyarország polit ikailag közismerten teljesen megosztott, befelé fordult, abból a tekintélyéből, amivel a kilencvenes években rendelkezett, sokat veszített, ebben a pillanatban Magyarország befolyása nem elég nagy Európában ahhoz, hogy valamit is érvényesíteni tudjon. Mind ezek ellenére az erdélyi magyar kisebbségvédelemnek meg kell próbálnia Magyarországra, az EUra, illetve az Egyesült Államokra támaszkodni, de ebben a pillanatban nagyon mérsékelt és visszafogott támogatásra számíthatunk.” Gazdasági megerősödés és de centralizáció A szövetségi elnök szerint mindenképpen egy sajátos székelyföldi entitást kell megteremteni, amelynek erős hatáskörei vannak; mint mondta, így kell egy nagyobb Székelyföldet létrehozni, amely az eddigieknél sokkal több kérdésben tud dönteni. „Jó, hogy szóba kerülnek gazdasági kérdések, alapvetően a gazdasági erőnkön múlik, ki tudunke küzdeni magunknak önrendelkezést – folytatta Markó. – Ám nem úgy, hogy először erősödjünk meg gazdaságilag, és ezzel áltassuk egymást, hogy majd egyszer lesz a z önrendelkezésből is valami, hanem hogy gazdaságilag is erősödni kell, ezzel párhuzamosan pedig ki kell kényszeríteni fokrólfokra azt a decentralizációt, amelynek egy adott pillanatban át kell fordulnia egy sajátos autonómiává. Tudni véljük, hogy milyen irányba megyünk, itt a viták arról folynak, hogy elég gyorse a folyamat.” Dönteni tudtunk éles helyzetekben Kis történelmi kitekintéssel Markó a hallgatóságát emlékeztette Koszovó kérdésére, amikor a román politika egyértelműen úgy döntött, Románia nem fogadja el Koszovó állami függetlenségét. „Akkor kellett nekünk a sarkunkra állnunk, amikor az egész román politika egységfrontot alakított. Az RMDSZ ellene szavazott a román parlamentben, amikor a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mél yen hallgatott. Éles helyzetekben dönteni tudtunk, ezt tartom mérvadónak, erre hívom fel az önök figyelmét.” „Ha dilemma van, üljünk le és beszéljünk róla, ki milyen utat és módszereket lát önrendelkezésre. Ha nem politikai módszerrel kívánunk elérni val amit, akkor tessék megmondani, hogyan másképpen. A történelemhez vissza lehet nyúlni, de a 20. századi magyar politika a kudarcok politikája volt mindannyiunk számára. Beszéljük meg mi magunk egymás közt, hogyan cselekedjünk, hogy még egy kudarcot ne terme ljünk ki ennek a népnek” – zárta beszédét Markó.
