Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 22 . 36 magyarországi szélsőségesek már jóval 2006 előtt - am ikor Robert Fico kormánya hatalomra, Ján Slota pártja pedig koalíciós pozícióba került - hangot adtak revizionista nézeteiknek. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának akkori ügyvezető (ma stratégiai) alelnöke tavaly üdvözlő levelet küldött a Hatvannégy Vármegye Mozgalom tagjainak, akik Trianon évfordulóján a budapesti szlovák nagykövetség előtt tüntettek, NagyMagyarország térképét feszítették ki, miközben a hírhedt "Mindent vissza!", "Vesszen Trianon!" és más irredentista jelszavakat kiabáltak. Ugyanő t öbb mint hat évvel ezelőtt, a Fidesz kampányzáró választási nagygyűlésén patetikus hangon ismételte meg az egyik transzparensen olvasható szöveget: "A Felvidék veled van, Viktor!" Harmadszorra is Duray Miklóst kell idéznem, aki 2006 februárjában - amikor a Magyar Koalíció Pártja még kormányzati tényező volt - Budapesten kijelentette, hogy a világ megtagadja a magyarságtól az önrendelkezési jogot, amelyet viszont mások esetében elismer. Ilyen joggal a felvidéki magyarok sem rendelkeznek - közölte, majd kibök te a lényeget: - A koszovói albánok ezt a jogukat megszerzik, és ezért szurkolunk nekik. Így lett, azóta kikiáltották a független Koszovót. Ha végiggondoljuk a történteket és Duray kijelentését, akkor a szlovákok csak arra a következtetésre juthatnak, ho gy az MKP egyik vezetője kizárólag Szlovákia területi egységének megbontásával tudja elképzelni az itteni magyarság önrendelkezési jogának érvényesítését, hiszen a koszovói albánok is elszakadtak Szerbiától. Gyanakvásunkat a stratégiai alelnöknek az a nyil atkozata is erősítette, miszerint a határok nem megváltoztathatatlanok, habár a realitásokat figyelembe véve mostanság nincs értelme határmódosításról beszélni. Ezek és egyéb hasonló esetek friss vért pumpáltak a szlovákiai szélsőségesek ereibe, akik ria dót fújtak. Szlovákiában azonban mások is úgy vélték, hogy az említett politikai elképzelések és törekvések felbolygatnák KözépEurópa viszonyait, valósággal balkanizálhatnák ezt a térséget. Aggodalmainkat nem lehet azzal az érvvel elütni, hogy Duray Mikló s magánemberként mondott ilyesmiket. Ugyanis ha a Fidesz, de más magyarországi párt is elengedi a füle mellett vagy bagatellizálja ezeket a megnyilvánulásokat, és nem határolódik el egyértelműen tőlük - márpedig ezt nem tették meg , akkor akár Ján Slota m agyarellenes kirohanásait is magánvéleménynek minősíthetnénk, amelyeknek nem kellene politikai jelentőséget tulajdonítanunk. Hangsúlyozom még egyszer: Duray Miklós több, Szlovákiában felháborodást keltő nyilatkozata akkor hangzott el, amikor az MKP kormány koalíciós párt volt, miként napjainkban a Szlovák Nemzeti Párt. Az lenne a helyénvaló, hogy aki elítéli a szlovák nacionalizmust, az ne tűrje el a nagymagyar nacionalizmust sem, főleg akkor, ha a történelmi revizionizmus elemeit is tartalmazza, amelyek egy értelműen az Európai Unió eszméjének alapjait ássák alá. Államközi és szomszédkapcsolataink akkor javulhatnak lényegesen, ha nem alkalmazunk kétféle mércét. Ha valaki bírálja - és joggal - Ján Slotát, akkor nem adhat felmentést Duray Miklósnak sem csak a zért, mert sokkal kulturáltabban fogalmaz ugyan, ám ugyanolyan radikális nemzeti nézeteket hangoztat, mint a szlovák pártelnök. A lényeget Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Kiadó igazgatója, neves szlovákiai értelmiségi mondta ki: "Bugár Béla koncepciój a a magyar nemzeti és a szlovákiai állampolgárság szimbiózisára törekszik. Ez nagyon nehéz, de az egyetlen járható út. A Durayféle koncepció lebegteti az állampolgári tudat súlyát és szerepét. Nem óhajt párbeszédet a szlovák politikai elittel. Szónoklatai és cikkei azt sugallják, hogy mindenekfölött magyarok vagyunk, és minden egyéb identitásunk másodlagos vagy lényegtelen. Egyetlen politikai fegyvere a magyarságpolitika lezárhatatlansága. Vagyis Bugár Bélával ellentétben Duray Miklós olyan útra akarja ter elni a szlovákiai magyarságot, ahol semmi esélye sincs. Ugyanis fel akarja támasztani a magyar politikai nemzet eszméjét." Mindezeket azért hozom fel, mert ezeknek a tényeknek és összefüggéseknek az ismerete és tudatosítása nélkül lehetetlen értelmezni a szlovák politikai színtér történéseit, a szlovák közvélemény reagálásait, valamint a Szlovák Nemzeti Párt népszerűségének növekedését. Hamis és leegyszerűsített az a nézet, amely csak azt hangsúlyozza, hogy a szlovák nacionalisták bántják a hazai magyarok at és a magyarságot, ezért védelemért vagy jogorvoslatért uniós fórumokhoz kell fordulni (Duray Miklós legújabban már az Európai Unió védelmi gyámságát sürgeti a felvidéki magyarság számára). Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szlovák polit ika szüntelenül kénytelen szembesülni a nagymagyar nacionalizmus különböző szintű megnyilvánulásaival. Egyre több szlovák szemében pedig éppen Duray Miklós az utóbbi jelenség egyik megtestesítője, habár bizonyos elemek megjelennek a Magyar Köztársaság álla mi politikájában is. A legfőbb gondot meggyőződésem szerint az okozza, hogy a magyar politikai elit képtelen racionálisan feldolgozni Trianon traumáját. Napirendre térni afölött, hogy Magyarország területe lényegesen kisebb, mint a
