Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 21 . 28 segítjük a tájékozódásban. Több mint ezer papnak és lelkésznek is tanfolya mot szerveztünk. Januártól nem lehet nagyobb fennakadás - nyilatkozza. Halko József, a pozsonyi érsekség szóvivője mosolyog: - Prédikálni azért nem fogunk az euróról, viszont magánbeszélgetéseink során biztatni kívánjuk a hívőket, ne féljenek az eurótól, és óvakodjanak a csalóktól meg a pénzhamisítóktól, akik éppen ezekben a hetekben vetik be a legkülönbözőbb trükköket. Leginkább a jövő év első tizenhat napjától tartanak a szakértők, amikor még a korona és már az euró is érvényes fizetőeszköz lesz. Minden szlovákiai pénzintézet nagyobb fiókjai kivételesen az új év első napján is nyitva tartanak majd, hogy mindenki időben beválthassa az otthon tartott pénzét. Masszív kampánnyal győzködik a polgárokat, hogy fölösleges koronáikat már most helyezzék el bankszá mlán, mert az ott tartott összeget illeték nélkül az új esztendő első óráiban átszámítják euróra. A szlovákiai gyalogpolgár egyelőre főleg a karácsonyi bevásárlással törődik. Leginkább a nyugdíjasok aggódnak. A nyolcvanhét éves dunaszerdahelyi Nagy Ignác derűlátó: - Ha jól számolom, akkor életemben vagy nyolc pénzváltást éltem meg. Túlélem a kilencediket is. Adóparadicsom lenne a Kígyósziget – Ukrán Achillesterv Bukarest ellenére Bukarest hosszú évek óta határvitában áll Kijevvel a Feketetenger kontinentális talapzatának elosztása és a Kígyósziget birtoklása miatt. Ez mindkét félnek azért lenne fontos, mert a sziget alatti tengerfenék jelentős földgáz- és kőolajkincset rejt, és a vita fő tétjét a lelőhelyek hasznosítási joga képezi. Románia a szénhidrogénkincs közös hasznosítása mellett érvel, Ukrajna viszont ebbe nem akar belemenni. A Dunadeltától 45 kilométernyire fekvő 17 hektáros, saját vízforrással nem rendelkező szigetet ug yanis a második világháborút lezáró békeszerződés elvette Romániától, és a Szovjetuniónak adta, amit akkor Románia elfogadott. Tibori Szabó Zoltán| Népszabadság| 2008. november 21.| Bukarest az elmúlt két évtizedben azt hangoztatta, hogy a kommunizmus i dején ki volt szolgáltatva Moszkvának, a döntés viszont ellentmondott a nemzetközi jogi elveknek, így a szigetet Ukrajna is jogtalanul kapta meg a Szovjetunió széthullásakor. Kijev álláspontja ellenben az, hogy a sziget lakott, ami a nemzetközi jog szerint megadja az ukránoknak a jogot a kontinentális talapzathoz, Ukrajna tehát jogosult az ott fellelhető szénhidrogénkincs hasznosítására. Románia viszont a sziget lakatlanságát igyekszik bizonyítani, mert az ilyen szigetekhez a nemzetközi jog nem rendel hozzá kontinentális talapzatot. Ez esetben pedig a távolság és az arányosság elve válna hatályossá, ami a sziget körüli vizek elosztását vagy közös használatát eredményezné. Miután a két fél ez ügyben éveken át nem jutott egyezségre, a román kormány a vitát 2 004 szeptemberében a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte. A per az idén lezajlott, a hágai bíróknak legkésőbb jövő tavaszig kellene dönteniük. Ukrajna azonban sem a per előtt, sem a per idején nem tartózkodott az egyoldalú lépésektől. Így 2004 májusában a k ijevi kormány 32 millió dollárt fektetett be a Kígyósziget kommunikációs és gazdasági infrastruktúrájának fejlesztésébe. A fejlesztés elsősorban annak bizonyítását szolgálta, hogy a sziget lakott terület. Tavaly Ukrajna települést is létrehozott a szige ten, a napokban pedig a kijevi kormány jóváhagyta az "Achilles különleges gazdasági térség" elnevezésű törvénytervezetet, amelynek értelmében Ukrajna 30 évre adóparadicsommá változtatná a Kígyószigetet. A terv szerint Kijev negyedmillió eurót a turizmus, félfél milliót a halászat, a feldolgozóipar, a kommunikációs ágazat, egymillió eurót a szállítás felfuttatására költene, s a szigeten az első tíz évben 70 munkahelyet teremtene.
