Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 38 alelnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Tőkés László püspök levélben üdvözölte a találkozó résztvevőit. Medveczky Balázs MTValelnök kijelentette: a határon túli magyar tévések segítségével, tehát hiteles forrásokra épü lő műsorokban a közélet, a politika történései mellett helyet kaptak és kapnak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsort, a 25 perces Kárpát Expresszt is épp a kiváló Kárpátmedencei tudósítóhálózat tes zi naprakésszé. A tematikus hír- és háttérműsort ősztől az m1 élőben, virtuális stúdióból sugározza. Az Átjáró az m2 napi magazinja, a Kézfogás pedig a magyar – magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését tűzte ki célul. A jubileumi találkozóra több mint száz kolléga érkezett Erdélyből, Felvidékről, Szlovéniából, Délvidékről és Kárpátaljáról. vissza Csorbul az egyenjogúság elve KISZO • 2008.11.15. Az oktatási minisztérium ominózus 461es számú rendeletének tanulmányozása céljáb ól Kárpátalja magyar tanintézményeinek igazgatóival találkozott Dmitro Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövete. A rendelet célja az ukrán nyelv jobb elsajátítása a nemzetiségi iskolákban, mondta bevezetőjében a nagykövet. Ez nagyon fontos a későbbi bold ogulás és érvényesülés szempontjából, szögezte le. – Tudom és értem, hogy az Önök legnagyobb problémája az emelt szintű érettségi jelenlegi rendszere. A magyarok itt elszigetelve élnek, nagyon keveset kommunikálnak ukrán nyelven. A tanuló, ha ismeri is a z ukrán szavakat, fogalmazás közben magyarul gondolkodik, s a magyar mondatokat próbálja meg szó szerint ukránra fordítani. Márpedig így nem lesz értelme a szövegnek. Különböző okok miatt egy egyszerű oktatási kérdésből politikai, nemzetközi problémát kr eáltunk – jelentette ki a nagykövet. – Szerintem is átmeneti időre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar iskolák végzősei ukrán nyelvű tesztvizsgát tegyenek. Legalább öt évre. Addig ajánlatos lenne anyanyelvre fordított teszteket adni az érettségizőknek. – A Beregszászi Járási Tanács képviselői többször is levéllel fordultak a Miniszteri Kabinethez, Ivan Vakarcsuk miniszterhez, és természetesen a megyei közigazgatás oktatási és tudományos főosztályához – mondta felszólalásában Szajkó Tibor, a Beregszászi J árási Tanács oktatási állandó bizottságának elnöke. Fontosnak tartom: az ukrán a magyar gyerekek számára nagyon nehéz, ám az állam nyelve, s el kell fogadnunk, hogy így is kezeljük az iskolákban. A tantervet úgy szerkesztik, mintha az elsős gyermek már r endelkezne némi ukrán tudással. Holott a tanulónak a beszélt nyelvet kellene először elsajátítania, s nem pedig a grammatikát. Tehát az első számú probléma a tanterv összeállítása körül van – osztotta meg gondolatait Szajkó Tibor. Szabó Árpád, a Beregszá szi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy bármennyire is próbáljuk kerülni, ki kell mondani: igenis lassú asszimiláció megy végbe. A magyar szülők tömegesen íratják át a gyerekeket az ukrán osztályokba. Azokban a falvakban, melyekben eddig 15 – 20 magyar elsős gyerek volt, idén 2 – 3 gyerek jár az elsőbe. "Mi értjük, hogy meg kell tanulnunk az ukrán nyelvet, nincs is ellene semmi kifogásunk, de meg akarunk maradni magyarnak" – hangsúlyozta. Szilágyi Lajos, a Mezővári Középiskola igazgatója elmondta, számára érthetetlen, miért kötelező érettségi tárgy az ukrán nyelv és irodalom azok számára, akik matematikára, biológiára, orvosira felvételiznek. Az ukrán nyelvet tudniuk kell ezeknek is, de az is biztos, hogy lehet még jó orvos abból, aki nem olvasta el például Panasz Mirnij Bőgneke az ökrök, ha tele a jászol? című regényét. Bacskó Magdolna, a Beregszászi 3. Számú Középiskola igazgatója szerint a magyar gyerekeknek már az alsós osztályokban meg kell tanulniuk ukránul. Ám ehhez regionális programokra, megfelelő tan- és kisegítő könyvekre,
