Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 33 Éleződő ruszin – ruszin ellentét KISZO 2008.11.13. Továbbra is napirenden van a ruszin kérdés. Legújabb fejleménye, hogy érdekvédelmi szervezetei a megyei tanács képviselő it próbálják meggyőzni arról, hogy a testület kedvezően bírálja el a Kárpátaljai Ruszinok Európai Kongresszusán elfogadott memorandumot. A megyei tanács soron következő ülésszakán minden bizonnyal napirendre kerül a kérdés. A ruszin szervezetek aktivistái azt is el szeretnék érni, hogy a testület hozzon határozatot az 1991es decemberi népszavazáson született eredmény realizálásáról. Pavlo Robert Magocsij professzor, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke ugyanakkor nyílt levélben ítélte el a szerinte sze paratista törekvéseket és arra szólította fel a kárpátaljaiakat, hogy támogassák Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Az egyes hírportálokon is közzétett nyílt levél szerint a KözépKeletEurópában élő ruszinok a szovjet és a totalitárius elnyomás al ól felszabadulva magabiztosan láttak hozzá lerombolt nemzeti kultúrájuk újjáépítéséhez. Ennek eredménye, hogy immár öt országban hivatalosan elismerik mint nemzetiséget, tantárgyként oktatják egyetemeken, főiskolákon a ruszin nyelvet, történelmet és művész etet. A levélben foglaltak szerint az ukrán kormánnyal szembeni kifogások mellett nem értenek egyet azokkal a nyilatkozatokkal, melyek koszovói forgatókönyvről vagy népirtásról, az államhatárok felülvizsgálatának szükségszerűségéről szólnak. A ruszinsá g első ízben a csehszlovák érában örvendhetett autonómiának, áll a fogalmazványban. Az 1918 – 1938 közötti időszak kulturális autonómiáját alaposan kiforgatva, hamisan próbálják beállítani a mai kárpátruszin vezetők. Ezek az erők elferdített tények alapján akarnák létrehozni az önálló nemzeti ruszin államot. Ez a törekvés azonban veszélyezteti az egységes ruszin mozgalom tekintélyét. Ezért a Ruszin Világkongresszus elnöksége öt pontba foglalt nyilatkozatot tett közzé: A nemzeti mozgalomként funkcionáló kár pátruszin mozgalomnak a demokrácia, a szabadság és a tolerancia, az erőszakmentes egymás mellett élés elveihez kell igazodnia. El kell utasítani a XIX. században divatos nyelv – nép – állam tézist, mely két világháborún és népirtáson kívül semmi jót nem hoz ott Európa számára. És elfogadni, hogy az Európai Unió a többi nemzethez hasonlóan a ruszinok nagy közös otthona legyen. A fenti megállapításból kifolyólag abszurd követelés a meglévő országhatárok megváltoztatása. A ruszinság végső célja a határok nélkü li Európához való tartozás. Tényként kell elfogadni, hogy a kárpátaljai ruszinok csakis a demokratikus Ukrajna keretén belül és azzal egyetemben lehetnek tagjai az EUnak. Éppen ezért minden lehetséges módon támogatniuk, segíteniük kell az ország integrá ciós törekvéseit. A kárpátaljai ruszinoknak civilizált európai néphez méltóan békés, okos diplomáciai módszerekkel és nem felelőtlen kirohanásokkal, a nemzetközi viszonyok destabilizálásával kell megoldaniuk problémáikat. viss za Az államfő nem alkuszik KISZO 2008.11.13. Ukrajna elnöke egyetlen kiutat lát a politikai válságból. Ez pedig nem más, mint az előrehozott választások – idézi Viktor Juscsenko gondolatát a Podrobnosztyi. Az államfő a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) és a Julija Timosenko Blokk ( BJUT) koalíciójának szétszakadásáért egyértelműen az utóbbit és annak vezetőjét hibáztatja. Sőt tovább megy, véleménye szerint a politikai válságért személy szerint a miniszterelnök a felelős. Az államfő szerint Julij a Timosenko akkor követte el
