Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-03
22 felkiáltással, hogy tovább vigye Szerbiát az "európai úton", közelítse az EUhoz, szebb és fényesebb jövő t hozzon neki, amelyből egyelőre semmi sem látszik. Sőt, igazi kormányzásból sem. A demokraták és a szocialisták összeborulása nyomán ugyanis elkezdődött a nagy osztozkodás, a hatalom régi - a Demokrata Párt már az előző kormánynak is meghatározó ereje vol t - és új birtokosai közti "tortaszeletelés", a közpénzek felosztása. Szerbiában a hatalmas összegek fölött rendelkező közvállalatok - rádiótól hőerőműveken, közlekedési és csatornázási társaságokon át a díjbeszedő cégekig - még mindig állami tulajdonban v annak. Akik irányítják őket - s ezek kevés kivételtől eltekintve nem szakemberek, hanem pártmegbízottak , óriási gazdasági hatalommal bírnak. Ezért október végén még mindig tartott a demokraták és a szocialisták egyezkedése a vezérigazgatói posztok eloszt ásáról, miközben már Szerbiát is erősen nyaldosták a világon végigsöprő gazdasági válság hullámai. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a nemzeti valuta, a dinár árfolyama - amely kizárólag a hazai bankközi valutakereskedelemtől függ - egy hónap alatt minteg y 13 százalékot romlott az euróhoz viszonyítva. Annak ellenére történt ez, hogy a Szerb Nemzeti Bank az utóbbi napokban eurómilliárdokat dobott piacra, ám előrejelzések szerint az eurókínálat növelése sem lesz képes megállítani a dinár gyengülését. A belgr ádi kormány szerencséje, hogy csekély parlamenti többsége ellenére sem kell félnie a törvényhozási megbuktatástól. Az ellenzéke ugyanis egy mélyen megosztott ellenzék, s bár igyekszik megnehezíteni a kormány dolgát, megbuktatása egyáltalán nem áll érdekébe n. A fő ellenfélnek számító - a tiszteletet parancsoló 78 parlamenti hely birtokában lévő - radikálisok ugyanis szakadtak. Főtitkáruk, Tomislav Nikolic - aki a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt magát védő Vojislav Šešelj helyetteseként a pártot több éve i rányítja, s egyre jobb választási eredményekre vezeti - ugyanis megunta a pártelnök által Hágából gyakorolt kézi irányítást. Belátta, hogy a XXI. század elején még Szerbiában sem lehet a végtelenségig EUellenesnek maradni. Ezért elutasította főnökének egy hollandiai börtöncellából telefonon adott, minden józan észnek ellentmondó parancsait, s hajlandó volt bizonyos kérdésekben - például a Szerbia EUcsatlakozásához nélkülözhetetlen stabilitási és társulási szerződés kérdésében - a demokratának nevezett bel grádi kormány mellé állni. Ekkor lázadtak fel ellene a Šešelj nevelte pártpecsovicsok, s átkozták ki maguk közül. Az eredmény: a parlament radikális frakciója 58 képviselőre fogyatkozott, mivel húsz honatya a Szerb Haladó Pártot október közepén megalapító Nikolic mögé állt. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint, ha most parlamenti választást rendeznének, ez a párt a szavazatok 24 százalékára számíthatna, a kormánykoalíciót vezető demokraták 31,4 százalékot kapnának, a maradék, Vojislav Šešelj nevét is mételgető ősradikálisok 7,1 százalékot, a Vojislav Kostunica volt miniszterelnök vezette szerbiai demokraták 6,4et, a kormányt jelenleg kívülről támogató liberálisok pedig 5,9 százalékot. Az összes többi, jelenleg a kormánytöbbséghez tartozó, annak holdud varát képező, vagy ilyenolyan ellenzéki mezben fellépő párt be se jutna a belgrádi törvényhozásba. Cselekvőképes kormánytöbbséget viszont - e számok ismeretében - csak a radikális pártból kivált szakadárok és a demokraták tudnának alakítani, ha összefogná nak másokkal, vagy esetleg egymással. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy Szerbia politikai életére a vegetálás a legjobb szó. A "hivatalban lévő" ellenzék folyamatosan obstruál, végtelen vitákban követeli az "áruló" Nikolic és társai által "elrabolt" húsz mandátuma visszaadását. A kormánytöbbség eddig képtelen volt megtalálni ennek az ellenszerét, ezért a törvényhozásban érdemi munka alig folyik. Az 50 törvényből például, amely az EUcsatlakozás felgyorsításához feltétlenül szükséges, október végéig csak tí zet tudott elfogadni a skupstina. vissza Hajrá magyarverők!? – Az Emberi Jogi Központ közleménye Vajdaságma.info 2008. november 2. [19:17] Újabb magyarellenes támadás történt Szabadkán. Ma még hír, de holnap már csak egy lesz a megannyi dokumentált eset közül. Ez így megy a Délvidéken hétről hétre, hónapról hónapra. Az itteni magyarság helyzete egyre rosszabb, és a délvidéki magyar politikusok sem tudnak bennünket meggyőzni ennek ellenkezőjéről, akárhányszor is nyilatkozna k a nemzetiségi viszonyok jelentős javulásáról. Ha látszólag kevesebb atrocitás is történik, az nem azért van, mert megnőtt a közbiztonság, hanem mert a magyar fiatalok – ha csak tehetik - hétvégenként elkerülik a frekventált helyeket (pl. a szabadkai korz ót, vagy Temerin szűkebb központját), vagyis kiszorulnak a perifériára, illetve testi épségük megőrzése érdekében, egyszerűen otthon maradnak. Nem kétséges: a délvidéki magyar fiatalok egyfajta terror alatt élnek.
