Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 22 országokból (a Hatvannégy Vármegyés Toroczkai Lászlót például háromból is: Szerbiából, Szlovákiából és Romániából). Kérdés, mire vezet ez a határtalan gyűlölködés - és valóban határtalane. Tamás Pált, az MTA Szociológiai Intézetének igazg atóját, radikalizmuskutatót kérdeztük. - A legutóbbi szlovákiai konfliktusok kiváltó oka egyértelműen a magyarországi radikálisok úgymond békés jelenléte. Nem magyarországiakat, magyarokat reguláznak tehát - hívta fel a figyelmet a magyar állampolgárokka l szemben indult eljárásokra utalva a szakértő , hanem olyan szimbólumok nyilvános megjelenítését büntetik, amelyek ott tiltottak mindenki számára. Amennyiben ezt a tiltott szimbólumokat ott megjelenítő magyarok is tudják, akkor mindössze primitív provoká cióról van szó. A másik elvi lehetőség az, hogy Magyarországon olyannyira hozzászoktak az általánosan eltűrt újradikális közbeszédhez, hogy azt szinte észrevétlenül exportálják a szomszédos területekre. Ezzel kisebbségellenes többségi véleményeket generáln ak, miközben az akcióban érintett nemzetvédők hősként megverve vagy kitoloncolva, de hazatérnek és kisebbségeinket otthagyják túsznak. A szlovákiai incidensek közül Tamás Pál kiemelte még Malina Hedvig ügyét, megjegyezve, hogy bár jogilag a történet zavar os maradt, de ha él az eredeti vád a bőrfejűek támadásáról, akkor az alkalmi "bőrfejű kisiklás" volt, nincs nyoma ugyanis annak, hogy az egyébként folyamatosan aktív bőrfejűek magyarokra támadtak volna. Célkeresztjükben leginkább a romák és a zsidó temetők vannak, ráadásul ez ellen tudomása szerint a szlovákiai magyarok sem tiltakoztak jobban, mint a többi szlovákiai politikai erő - vagyis szinte sehogy. Ami a Vajdaságban a menekült szerbek és a helyi magyarok közötti konfliktust illeti, a társadalomkutató szerint nem voltak csoportos akciók, megfo galmazott etnikai, konfrontatív üzenetekkel, csak kocsmai verekedések, egyéni garázdaság. Kívülről, utólag, nem könnyű rekonstruálni, hogy az ilyen helyzetekben mennyi az "egyéni konfliktushordó anyag" és a kollektív előítélet. A szerb rendőrség talán nem vette kellően komolyan az ügyet, a magyar EUpolitikusok "túlfújatták" a történteket az európai vizsgálóbizottsággal. A kutató szerint nincs tehát általános erőszak a szomszédos országokban a magyarokkal szemben - az viszont nem zárható ki, hogy a magyar szélsőségesek bosszúvágyát más eszközökkel fékezik meg. Az egyes országokban az állami érdekek pillanatnyilag még eltérőek, de szélsőségesen rossz esetben akár még egyfajta kisantant restaurálásához is vezethet mindez - figyelmeztet Tamás Pál, ahol a szoms zédok (hasonlóan a húszasharmincas években létezett, Magyarország elleni csehszlovák- szerbromán szövetséghez - a szerk.) együtt fognak fellépni, akár európai fórumokon is, a nálunk felerősödött és lényegében büntetlenül maradó revansizmus elítélésére és korlátozására. vissza Európai ügy a roma politika – Meghallgatást szervezett, de a jelentéstevőt nem hívta meg Járóka Lívia Az európai roma stratégia kilátásai címmel, de pártrendezvény keretében szervezett közmeghallgatás t az Európai Parlamentben Járóka Lívia (EPPFidesz). A francia és a következő, cseh EUelnökség illetékes minisztereit is meghívta - megfeledkezett azonban a szocialista Kósáné Kovács Magdáról, aki a készülő parlamenti határozat jelentéstevője. Blahó Mikló s| Népszabadság| 2008. november 14.| Móricz SimonEurópai stratégia kidolgozását sürgette tegnap az Európai Parlamentben Orbán Viktor, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke, a Fidesz elnöke, aki az európai pártalakulat vezetőségi ülésén vett részt. Szakított időt arra is, hogy megnyissa a közmeghallgatást, amelyet Járóka Lívia hívott össze. - Állásfoglalások léteznek, de stratégia nincs, sem tagállami, sem európai szinten, és e pártrendezvény célja, hogy az egységes fellépést mozdítsa elő - mondta Járóka Lívia . Hozzátette: abban bízik, hogy a decemberi csúcstalálkozón érdemi döntések születhetnek. A roma diszkrimináció tiltását, a megkülönböztetés szankcionálását, anyagi alapok megteremtését sürgetné Járóka Lívia. A diszkriminációra példaként említette, hogy E urópában sok helyen a romákkal nem szívesen járatják együtt gyerekeiket iskolába a különböző nemzetek tagjai, sok szegregált roma telep létezik. Ám a legfontosabb gond, hogy nincs munkahely, és a romák dolgozni szeretnének, "abban az Európában, amely elöre gedik, miközben a tizenötmilliós roma népességet a százszázalékos munkanélküliség jellemzi" - jegyezte meg.
