Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 15 Autonómiát Sziléziának! - Lengyel ellenzéki felhábo rodás Hírszerző 20081113 21:16 Bejegyeztek egy német szervezetet, amely önállóságot követel az ásványkincsekben gazdag, határmenti területnek. hirdetés A lengyel ellenzék vezető pártja felháborodottan reagált csütörtökön arra a sajtóhírre, amely szerint bejegyeztek egy Szilézia számára autonómiát szorgalmazó szervezetet Németországban. A Jog és igazságosság (PiS) nevű fő ellenzéki párt parlamenti frakciója elvárja Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől, hogy hivatalosan is fejezze ki rosszallását a Kezdeményezés Szilézia Autonómiájáért nevű németországi szervezet bejegyzése miatt - jelentette ki Przemyslaw Gosiewski, a PiSfrakció vezetője a Polska című lap aznapi tudósítására reagálva. Az újság szerint a szervezetet Bajorországban jegyezték be. Gosiewski úgy fogalmazott, hogy az új szervezet tápot akar adni a szeparatizmusnak, tevékenysége fenyegetés Lengyelországra nézve. A lengyel kormányfő nem hallgathat, mert azt úgy lehetne értelmezni, hogy nincs kifogása a szervezet létrejötte ellen - véle kedett Gosiewski. A történelmi Szilézia legnagyobb része Lengyelország határain belül fekszik, kis része Csehországban és Németországban van. 1526ban a Habsburgok fennhatósága alá került, majd 1742től legnagyobb része Poroszország tartománya lett, s íg y a XIX. század második felében egységesült Németországhoz tartozott 1945ig. A második világháborút lezáró békék nyomán a terület legnagyobb része Lengyelországhoz került. Szilézia német ajkú lakosainak nagy többségét elűzték a második világháború utáni években, és lengyeleket telepítettek a helyükre. A terület gazdag ásványkincsekben, számos fontos iparvidék otthona. vissza Találkozó Dmitro Tkacs nagykövettel KárpátInfo 20081113 20:50:00 Tanácskozásra rendelték Ber egszászba Kárpátalja magyar és vegyes tannyelvű iskoláinak igazgatóit, valamint az érintett járások oktatási osztályainak képviselőit kedden délutánra. A Beregszászi Járási Tanács épületének nagytermében összegyűlt oktatásügyi szakemberek és hivatalnokok jórészt csak találgatni tudták, hogy miért kellett lóhalálában Beregszászba vágtatniuk Aknaszlatináról vagy éppenséggel Csapról. Végül három órakor a terembe lépett Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete a kárpátaljai megyei és a beregszászi járási áll ami közigazgatási hivatalok néhány hivatalnokának kíséretében. Ott volt többek között Omeljan Matelesko megyei kormányzóhelyettes, Hanna Szopkova, a megyei állami közigazgatási hivatal oktatási osztályának helyettes vezetője, Volodimir Trikur, a Beregszász i Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, s fontosnak tartotta jelen lenni a tanácskozáson Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási kérdésekbe n illetékes bizottságának vezetője. A nagykövet bevezetésként előadta, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban az ukrán nyelv oktatása kapcsán kialakult helyzet komoly problémát jelent immár az ukránmagyar kapcsolatokban is. Mint jelezte, Sólyom László magy ar köztársasági elnök más irányú elfoglaltságára való hivatkozással máris lemondta részvételét a november végén az 193233as ukrajnai éhínség évfordulójára rendezett nemzetközi konferencián. Az ukrán oktatási miniszter helyettesére hivatkozva Tkacs azt ál lította, hogy az ominózus 461es számú oktatási rendelet csupán az ukrán nye lv elsajátításának feltételeit teremti meg, "az pedig már a szülők problémája és a gyerekek problémája, hogy élneke ezekkel a feltételekkel vagy sem". A nagykövet tehát saját elmondása szerint azért látogatott Beregszászba, hogy személyesen hallja, milyen problémák vannak ebben a vonatkozásban. A jelenlévők azután nem is kérették magukat sokáig, hanem sorra előadták mindazokat a problémákat, amelyeket a független értékelési rendszer, valamint a 461es oktatási miniszteri rendelet okozott a kárpátaljai mag yar
