Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-03
17 - A hármas találkozót követő sajtótájékoztatón sok szó esett a két ország közti jó kapcsolatok fenntartásának fontosságáról, ugyanakkor többszö r visszatértek a magyarok és szerbek békés együttélést szolgáló toleranciaprogramra, amelyet a magyar parlament is támogat. Ettől függetlenül, időnként – hál Istennek ritkábban, mint a korábbi években - kisebbségellenes incidensek zavarják meg a nyugalmat Vajdaságban. A legutóbbi szabadkai eset, amikor a város központjában magyar apát és két fiát támadott meg szerb fiatalok egy csoportja, nem illik bele a tolernciáról alkotott képbe. Ez és a hasonló jelenségek rányomhatjae bélyegét a nemzetek közötti jó vi szonyra? - A toleranciaprogrammal nem állunk le, partneri kapcsolatrendszerré alakítjuk át. Ebben Vajdaságnak megvan a helye és megvan a szerepe. A szabadkai eset kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy kértem a szabadkai belügyi szerveket, hogy küldjék el a jelentést erről az incidensről, de beszélgetésünkig nem kaptam meg. Ezért nem szeretnék elhamarkodott kijelentést tenni. Ha majd világosan látni fogom a helyzetet, akkor nyilatkozni fogok erről is. De semmi féleképpen sem szabad megbontani a toleráns légk ört a Vajdaságban. Pontosan a toleranciával szeretnénk küzdeni az ilyen elhajlások ellen. Magyarországnak fontos a térség stabilitása Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke így vélekedett a hármas találkozóról: - Az első szó a köszöneté Egeresi Sá ndor elnök úrnak, aki a kezdeményezője volt annak, hogy a két házelnökasszony itt találkozzon Újvidéken. Én örültem ennek a találkozónak, hisz örül az ember, ha egy szomszédasszonya van. Így függetlenül attól, hogy elnökasszony november 1819én Magyarors zágra jön egy budapesti hivatalos látogatásra, úgy gondoltuk, hogy a hármas találkozónk egy jó lehetőséget biztosít arra, hogy egyrészt előkészítsük ezt, másrészt pedig Vajdaságot is bevonjuk ebbe a folyamatba. Érdemes lenne áttekinteni annak a négy és fél évvel ez előtt megkötött tolerancia egyezménynek a tapasztalatait, amit az akkori házelnökkel, Marković úrral írtam alá. Másrészt José Manuel Barroso, az EU bizottságának az elnöke szeptember 15én Budapesten jelezte, hogy reményei szerint Szerbia 2009be n már EUs tagjelölti státusba kerülhet. Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország, mint ennek az ügynek a támogatója, minden segítséget adjon meg minden szinten, ami sikeressé teheti Szerbia felzárkózását. Épen ezért a parlamenti dimenzióban egy részről kidolgozunk egy olyan keretmegállapodást, amelynek az aláírására november 1819én kerül sor. Ebbe azokat a kérdéseket fogjuk rögzíteni, hogy milyen szakbizottsági együttműködéssel, milyen módon, milyen témákban, hogyan fogunk együttműködni. Ennek lesz ké t olyan passzusa, amit én nagyon fontosnak és kiemelendőnek tartok. Egyrészről bekerül az, hogy a vajdasági parlamentet miként vonjuk be ebbe az együttműködésbe, azon elvek alapján, ami a regionális együttműködésben fontos. És van egy másik passzusa, ahol viszont a partnerségi együttműködést szeretnénk rögzíteni a kisebbségek európai standardjainak a bővítése tekintetében. Ezen túlmenően szeretnénk a toleranciaprogramot magasabb szintre emelni, ennek az egyezménynek az aláírására viszont majd a jövő nyáron kerül sor. Úgy, ahogy annak idején a toleranciaprogramot bemutattuk Európának és ezt Európa befogadta, most ezt a megkötendő új egyezményt is szeretnénk megküldeni valamennyi európai vezetőnek, Barosso elnök úrnak, továbbá Van den Brande úrnak, a Régiók bi zottsága elnökének. Ezzel felmutatjuk azt, hogy lehet olyan együttműködést kialakítani, ahol csak nyertesei vannak ennek az együttműködésnek. Magyarország számára fontos az, hogy ennek a térségnek a stabilitása erősödjön. Ennek viszont egyetlen kulcskérdés e az, hogy az európaizálódási folyamat, amely Szerbiában elindult, tovább menjen, és elérje a célját. - Mennyire tartja eredményesnek a toleranciaprogramot? A minap ugyanis volt egy újabb incidens… - Mi kezdeményezői voltunk ennek a programnak. Az incide nsek tekintetében viszont mindaddig nem nyilatkoznék, amíg ezzel kapcsolatban a rendőrségi vizsgálatok nem fejeződtek be. A legfontosabb, hogy azok a garanciális intézmények alakuljanak ki, amelyek a jelenségek a visszaszorítását segítik. Ennek egyik nyilv ánvaló eleme volt a toleranciaprogram, amit Európa is elismert. Másrészt viszont azok a problémák, amelyek az incidenseket korábban iniciálták, mára minimalizálódtak. Ha ebből indulunk ki, akkor mindenképpen eredményes volt a toleranciaprogram. De én arra kértem a kollégáimat, elnök asszony és Egeresi elnök úr is arra kéri a saját kollégáit, hogy amit elértünk, ezt együtt vizsgálják meg. E tekintetben a mi véleményünk közös vélemény.
