Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-03
14 félrevezeti a közvéleményt, hiszen miközben megakadályozza a tanárok béremelését, más ter ületeken jóváhagynak hasonló intézkedéseket, így például a kórházak menedzsereinek béremelését. Călin Popescu Tăriceanu viszont gazdasági elemzésekre hivatkozik, amikor azt állítja, hogy az 50%os százalékos fizetésemelés veszélyezteti a román gazdaság s tabilitását. Hogyan látja ezt egy gazdasági szakértő? Székely Imre közgazdász válaszolt: „Vannake források erre a béremelésre? Jelenleg Románia államháztartásába körülbelül a GDP egyharmada folyik be. Ez egy tetemes összeg, még akkor is, ha az Európai U niós átlag alatt van, más gazdaságokhoz képest magasabb az értéke, pl. magasabb az Egyesült Államok államháztartásába befolyó GDP arányos bevételnél. Tehát bevétele van az államháztartásnak, de az mindig politikai döntés, hogy mire fordítja.” A legfontos abb kérdés tehát az, hogy minek a rovására történik a béremelés, milyen más kiadásokat fog a kormány ennek érdekében csökkenteni, vagy esetleg lehetségese, hogy az adók növelésével fedezi a többletkiadást. „Ez az utóbbi változat nem volna szerencsés, me rt a versenyszférában működő vállalatokat fogná vissza. Romániának felzárkózó gazdaság lévén fontos az, hogy a magánkezdeményezések teret kapjanak, és ez legyen a húzóereje a gazdasági fejlesztésnek” - véli Székely. Időközben a Nemzetközi Valutaalap is a rra kérte az országot, hogy gondolja újra a törvényt, mivel az veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását és versenyképességét. Székely Imre szerint önmagában nem a tanárok bérnövelése jelenti a veszélyt, mert azt egy gazdaságosabb költségvetéssel talá n el lehetne különíteni. A fő kockázat: ha elindul a hullám „A fő kockázat abban rejlik, hogy ez a jelenlegi bérnövelés, ami törvény erejűvé vált, lehet, hogy elindít egy olyan béremelési hullámot, amit már nem lehet kigazdálkodni. Ennek az lenne a kö vetkezménye, hogy megnövekszik a költségvetés, és ebből kifolyólag az egész államháztartásnak a hiánya. Vagy eladósodunk vagy inflációba csapódik le ez a nagyobb bérekből következő költségvetési deficit.” Hogyan áll jelenleg a tanügyben dolgozó alkalmazo ttak fizetése: ezt vázolja fel nekünk a tanügyi szabad szakszervezetek Hargita megyei biztosa, Kocs Ilona. „Egy kezdő tanár kézbe 7 millió régi lejt, azaz 700 lejt kap. Én 32 évet tanítottam és 860 lej a nyugdíjam, miközben egyeseknek, akiket szintén áll ami pénzből fizetnek, 3200 lejes nyugdíjuk van. Én úgy vélem, hogy ez túl nagy különbség. 18 évig alulfinanszírozott volt a tanügy és mindig visszaléptünk, mert valami közbejött, hol az árvíz, hol más. Most éppen a gazdasági válság.” A tanároknak reál ér telemben megközelítőleg 50%kal nőtt a bére az elmúlt hat évben – mondta Székely Imre. „2002ben a tanügyi szektor átlagbére az országos átlagbér 95%a volt, tehát azt jelenti, hogy az oktatásban kifizetett bérek valamennyivel az országos átlag alatt vol tak. Ha most megnézzük a 2008as adatokat, akkor a tanügyi átlagbér az országos átlagbér fölött van körülbelül 15%al. Tehát a tanügyi szféra kettős nyertese ennek az átmeneti periódusnak. Egyrészt részesült abból a reálbér növekedésből, ami a román gazdas ágban lezajlott, ez átlagosan 32%, és efölött még a relatív pozíciója is javult, azaz átlagon fölül keres.” Marius Cosmeanu szerint a tanügyi rendszer reformját nem a bérek növelésével kellene kezdeni: „Nem tartom nagyon okos dolognak a döntést, miv el az egész tanügyi rendszer Romániában gyenge és rosszul működik. Nem hiszem, hogy az a megoldás, hogy pénzt adunk a tanároknak, és akkor jobban fog működni az
